*Holly szemszöge*
Én Cara-val, Niall-el, Harry-vel és Zayn-el ültem egy kocsiban, míg Liam és Louis, Eleanor és Sophia a másik kocsival mentek. Nálunk Harry vezetett, mellette Zayn ült, mi pedig hátul foglaltunk helyet, Liaméknél pedig Louis vezetett.
Útközben sokat nevettünk, és a fiúk sokat kérdezgettek rólunk, mi pedig őszintén válaszoltunk a kérdéseikre.
Ahogy megérkeztünk az erdőbe, én azonnal kipattantam a kocsiból, hogy körül tudjak nézni. Egy kisebb tisztás szerű helyen voltunk, amit rengeteg gyönyörű zöld fa és sok bokor vett körül. A madarak énekeltek, a lágy szellő simogatta a bőröm, a nap sugarai meleget árasztottak, miközben mélyen a tüdőmbe szívtam a friss levegőt.
- Nem messze innen van egy patak is.-hallottam egy mély, rekedtes hangot mögülem mire kicsit összerezzentem.-Ha gondolod, majd megnézhetnénk.-mosolygott rám Zayn.
- Rendben.-bólintottam mosolyogva.-Szép hely egyébként.-néztem körül.
- Igen, az. Sokszor járunk ide a fiúkkal, ha ki szeretnénk kapcsolódni.-mondta, mire én ismét csak mosolyogva bólintottam egyet. Pár percig a csend uralkodott közöttünk, majd megszólalt.-Jössz segíteni felállítani a sátrakat?
- Persze.-mondtam, majd elindultunk a többiekhez, akik épp a sátrakat cibálták ki az autókból.
- Ki kivel fog aludni? -kérdezte Liam.
- Én Niallel! Már, ha Holly nem haragszik érte.-nézett rám barátnőm.
- Dehogy haragszok! -mosolyogtam rá.
- Te kivel szeretnél aludni? -kérdezte tőlem Louis.
- Ömm... Nekem mindegy. De ha belegondolok nem sok választási lehetőségem van. Szóval akkor Harryvel és Zaynnel.-nevettem.
- Oké.-mosolygott Liam.-Akkor megbeszéltük.
- Nekem oké. Csak elfogunk férni?
- Van egy négy személyes sátor. Két fülke van benne, és egy fülkébe két ember simán befér. Az lesz a miénk.-mondta Harry.
- Ja, oké.
- Na akkor mindenki kezdje felállítani a sátrát.-csapta össze tenyerét Liam, majd mindannyian nekiláttunk felállítani a kis menedékünket.
Mialatt Harry, Niall és Liam neki álltak sátrat állítani, Zayn, Cara és én elmentünk a közelbe tűzi fát keresni. Louis pedig fogta magát és leült egy farönkre, míg El és Sophi elmentek valahova az erdőben.
-Drága Lou! Nem szeretnél egy icipicikét segíteni nekünk?-kérdezte Harry gúnyolódva.
-Nem kösz.-nevetett és folytatta azt, amit eddig csinált. Tehát semmit.
Liam pár perc alatt felállította a két sátrat amit rábíztunk, míg Harry és Niall ennyi idő alatt addig jutott el, hogy összerakja a tartórudakat a négyszemélyeshez.
-Liam! Tudsz segíteni egy kicsit?- kiabált Niall.
-Most direkt csinálják a műsort vagy eleve ilyenek?-kérdeztem nevetve Zayntől.
-Mindig ilyenek. Szóval jobb lesz ha megszokjátok.-kacsintott egyet.
Már mindhármunknak tele volt a keze kisebb-nagyobb gallyakkal, ezért úgy döntöttünk, hogy elég lesz ez egy darabig.
A fiúk is már az utolsó cöveket verték le, amikor Louis felkelt, és ezzel a lendülettel felrúgta az egyik cöveket, így a fele sátor összeomlott.
-Louis! Te idióta! Most gyere segíteni!-kiabált vele félig nevetve Harry.
Fél óra múlva már ott tartottunk, hogy Caraval mi is beálltunk sátrat állítani. Végül nagy nehezen összehoztuk.
-Sikerült emberek!-kiáltottam.-Nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz lehet egy sátrat felállítani.
-Ha velünk csinálod, igenis az lehet.-nevetett Louis. Majd félrevonult, mert csörgött a telefonja.
-Szerintem pakoljuk ki a többi cuccot az autóból.-vetette fel az ötletet Zayn.
- Oké.-mondtuk kórusban a töbiekkel.
Már majdnem kipakoltunk az autókból, amikor is ismét feltűnt Louis.
- Hol jártál báránykám? -kérdezte tőle Niall, miközben egy széket rakott le a földre.
- Eleanor hívott. Elugranék érte meg Sophia-ért, és visszahoznám őket, mert enyhén szólva eltévedtek.-mondta a legidősebb fiú.
- Oké.-válaszoltuk.
- Van itt térerő?-kérdeztem meglepetten.
- Ezek szerint. Liam jössz te is?
- Bocsi, de elmennél egyedül? Segítek a többieknek.-válaszolt.
- Rendben. Na akkor majd jövünk.-mondta, majd elindult ugyan abba azt irányba amelybe a lányok kb. egy órája. Miután Louis elment, mi folytattuk a pakolást. Mikor végeztünk, leültem egy székre Cara mellé, és elkezdtünk beszélgetni.
- Na mizu? -kérdeztem, ahogy ledobtam magam a székre.
- Semmi.-válaszolt.
- Megvagytok Niallel?
- Igen, tök jó minden.-mosolygott.-Bár még nagyon az elején vagyunk.
- Később is jó lesz minden.-kacsintottam.
- Remélem.-mosolygott.-Na és...mi van veled meg Zaynnel? -suttogta nagy vigyorral a képén.
- Semmi. Mi lenne?
- Ahogy láttam jól kijöttök egymással.
- Néha beszélgetünk, és annyi.-vontam meg a vállam.
- Néha??? -húzta fel szemöldökeit.
-Eddig vele beszéltél a legtöbbet. Sülve-főve együtt vagytok.
- Na azért az túlzás!- Ne nézz hátra, de most is ide tart.-nézett át a vállam felett.-Megyek,megnézem Niallt.-állt fel, mikor Zayn odaért hozzánk.
Ahogy Cara elment Zayn mellett egymásra mosolyogtak, majd a fiú leült a lány helyére.
- Mehetünk? -nézett rám mosolyogva a hatalmas, csillogó, barna szemeivel.
- Hova? -néztem rá értetlenül.
- A folyóhoz.
- Most?
- Igen.-nevetett, majd pár pillanat múlva felállt.
-Na gyere! -nyújtotta felém az egyik kezét. Ránéztem kezére, kicsit hezitáltam, majd vissza felnéztem az arcára.-Nem viszlek el rossz helyre, és nem eszlek meg.-nevetett, miközben kezét még mindig felém tartotta.
- Na jó! -mosolyogtam, megfogtam kezét, majd elindultunk.
*Cara szemszöge*
-Niall?-kérdeztem Harrytől, mert sehol sem találtam a barátomat.
-Az előbb azt mondta, hogy rögtön jön csak elszaladt valahova.
-Köszi.-mondtam, majd fogtam magam és bevonultam a sátrunkba.
Kiterítettem a plédet, amit az előbb csak úgy bedobtam, és lefeküdtem rá. Úgy sem volt nagyon mit csináljak, így elővettem a telefonom, és elkezdtem zenét hallgatni. Rutinosan pörgettem végig a számokat a listán, majd csak úgy találomra kiválasztottam egyet.
Nagyjából negyed óra telhetett el, amikor nyílt a sátorajtó és Niall lépett be rajta. Kikapcsoltam a zenét, és félretettem a telefonom.
-Szia!-mondta fülig érő mosollyal.
-Szia! Na mi ilyen vicces?-kérdeztem mosolyogva.
-Harry-t leszarta egy madár!
-Nee!-már én is szakadtam a nevetéstől.- Csak is ő vele történhet ilyen.
-Igen.-egy kis szünetet tartott, majd folytatta.-Hoztam neked valamit!
-Mit?-kíváncsiskodtam.
-Neked szedtem.- egy kis csokor virágot húzott elő a háta mögül.- Nem sok, de csak ennyit találtam.-mondta kicsit szomorúan.
-Köszönöm! Ez gyönyörű! Nagyon tetszik!-megöleltem, majd adtam neki egy kis csókot.
-Ennek örülök.-jelentette ki hatalmas mosollyal az arcán. Az arcomat a kezei közé fogta, és közelebb hajolt. Már csak pár milliméter választotta el ajkainkat egymástól. Pár másodpercig hezitált, majd az megcsókolt. Kezeim beletúrtak a hajába és kicsit meghúztam szőke tincseit.
-Gyönyörű vagy!-ujjpercével végigsimított arcomon.- Nagyon szeretlek!
-Én is szeretlek!-megpusziltam.
A következő pillanatban meghallottuk az elveszett bárányok, El és Sophi hangját.
-Jé! Visszataláltak!-csodálkozott Niall.
-Csoda!-nevettem.-Gyere! Menjünk ki hozzájuk.
Kicipzároztam a sátrat, és kibújtam az ajtaján és megvártam amíg ő is kimászik rajta.
Megfogta a kezem, és így "vezetett" vissza a többiekhez.
Translate
2014. március 10., hétfő
2014. március 1., szombat
I. fejezet 8. rész
Először is nagyon szépen köszönjük a több, mint 1000 megtekintést! *.* Reméljük tetszik a blog. :D Bocsánat a késésért, de mostanában nagyon keveset tudunk gép előtt lenni. :( Nem is húzzuk tovább az időt, itt az új rész. :)
*Cara szemszöge*
-Hát az úgy kezdődött, hogy megcsókolt.-meséltem büszkén.
-Ne! Ez komoly?-hüledezett.
-Ahha.... aztán amikor apa telefonált.
-Kiment utánad.-vágott közbe.
-Igen. De most melyikünk meséli?-nevetettem.
-Te.
-Szóval akkor megcsókolt, és megkérdezte, hogy leszek e a barátnője.-Holly hirtelen megtorpant a szavak hallatán.
-És mit mondtál?-kérdezte kissé ijedten. Nem értettem ezt a reakcióját.
-Mit mondtam volna? Persze, hogy igent mondtam!-mondtam nagy örömmel az arcomon.
-Úr Isten! A legjobb barátnőm egy világsztárral jár!-kiabálta.
-Hé! Sss!-csitítottam.
-Mi van? Úgy sem tudja senki, hogy ki az a személy. Meg magyarul beszélünk. Elég kicsi az esélye annak, hogy megértik...
-Tudom... De akkor is! Kérlek!
-Okés.-mosolygott.-Amúgy, ha te most együtt vagy Niallel, akkor gondolom ti lesztek egy sátorban.... De akkor kivel leszek én?
-Hát vagy Harryvel vagy Zaynnel... gondolom.-mondtam kissé bizonytalanul.
Szerintem itt lenne a megfelelő alkalom Zaynnek, hogy kicsit közelebbről megismerje Hollyt.
-Egyébként mit gondolsz Zaynről?-kérdeztem kissé félénken. Nem akarom, hogy sejtsen bármit is. Mert ugye ma Zayn félrehívott, hogy beszéljen velem.
-Kedves, jó fej... ja! És irtó helyes.- lesütötte a tekintetét,amikor kimondta az utolsó szót.
-Szóval bejön neked.-inkább állítás volt, mint kérdés.
-Igen.-mosolygott.
Gondoltam ennyi faggatás elég egyszerre, mert még a végén túl feltűnő lesz. Szóval itt volt az ideje témát váltani.
-Te mit hozol magaddal?-kérdeztem.
-Hát gondoltam, egy melegítőt,meg egy mellényt. Meg amiben megyek. Te?
-Én is ezekre gondoltam. Amúgy apa azt mondta, hogy holnap költözhetünk az új házba!!!!
-Ne! Ez komoly?-örvendezett.-Ezer hálám neki!
Már a szálloda liftjében álltunk, és mentünk felfele. Mindketten siettünk be a szobánkba készülődni, mert összesen egy óránk maradt mindenre.
*Holly szemszöge*
*Cara szemszöge*
-Hát az úgy kezdődött, hogy megcsókolt.-meséltem büszkén.
-Ne! Ez komoly?-hüledezett.
-Ahha.... aztán amikor apa telefonált.
-Kiment utánad.-vágott közbe.
-Igen. De most melyikünk meséli?-nevetettem.
-Te.
-Szóval akkor megcsókolt, és megkérdezte, hogy leszek e a barátnője.-Holly hirtelen megtorpant a szavak hallatán.
-És mit mondtál?-kérdezte kissé ijedten. Nem értettem ezt a reakcióját.
-Mit mondtam volna? Persze, hogy igent mondtam!-mondtam nagy örömmel az arcomon.
-Úr Isten! A legjobb barátnőm egy világsztárral jár!-kiabálta.
-Hé! Sss!-csitítottam.
-Mi van? Úgy sem tudja senki, hogy ki az a személy. Meg magyarul beszélünk. Elég kicsi az esélye annak, hogy megértik...
-Tudom... De akkor is! Kérlek!
-Okés.-mosolygott.-Amúgy, ha te most együtt vagy Niallel, akkor gondolom ti lesztek egy sátorban.... De akkor kivel leszek én?
-Hát vagy Harryvel vagy Zaynnel... gondolom.-mondtam kissé bizonytalanul.
Szerintem itt lenne a megfelelő alkalom Zaynnek, hogy kicsit közelebbről megismerje Hollyt.
-Egyébként mit gondolsz Zaynről?-kérdeztem kissé félénken. Nem akarom, hogy sejtsen bármit is. Mert ugye ma Zayn félrehívott, hogy beszéljen velem.
-Kedves, jó fej... ja! És irtó helyes.- lesütötte a tekintetét,amikor kimondta az utolsó szót.
-Szóval bejön neked.-inkább állítás volt, mint kérdés.
-Igen.-mosolygott.
Gondoltam ennyi faggatás elég egyszerre, mert még a végén túl feltűnő lesz. Szóval itt volt az ideje témát váltani.
-Te mit hozol magaddal?-kérdeztem.
-Hát gondoltam, egy melegítőt,meg egy mellényt. Meg amiben megyek. Te?
-Én is ezekre gondoltam. Amúgy apa azt mondta, hogy holnap költözhetünk az új házba!!!!
-Ne! Ez komoly?-örvendezett.-Ezer hálám neki!
Már a szálloda liftjében álltunk, és mentünk felfele. Mindketten siettünk be a szobánkba készülődni, mert összesen egy óránk maradt mindenre.
*Holly szemszöge*
Nagyon
örülök, hogy Cara és Niall összejöttek. Látni lehet Caran, hogy
iszonyat boldog, és hogy odáig van Niallért. Niallt még annyira nem
ismerem, de szerintem Ő is boldog Cara mellett. Különben nem kérdezte
volna meg a lánytól, hogy lenne-e a barátnője.
Amikor Car megkérdezte, hogy mit gondolok Zaynről, akkor kicsit meglepődtem. Váratlanul ért. De nem hazudtam neki. Tényleg helyesnek tartom a srácot, de még nem mondanám, hogy szerelmes lennék.
Épp a szekrényem előtt állok, és a ruháimat pakolom egy táskába, mert lassan itt lesznek a fiúk, és sátorozni megyünk. Már nagyon várom. Nagyon megszerettem ezt az öt fiút. Eddig is imádtam őket, mint rajongó, de most már úgy szeretem őket, mint a barátaimat. Nagyon közvetlen, vicces, és kedves emberek.
Miközben pakoltam, és elvoltam merülve a gondolataimban, alig vettem észre, hogy kopogtak a szobám ajtaján.
- Gyere! -szóltam ki az illetőnek, miközben a szekrényt bújtam. Azt hittem, hogy Cara lesz az, de tévedtem.
- Szia! -ütötte meg a fülem egy rekedtes, mély, férfi hang. Meglepődtem a hang hallatán, így amikor hirtelen fel akartam egyenesedni, becsaptam a fejem a szekrénybe. Azonnal a fejem búbjára raktam a kezem, fájdalmasan felnyögtem, majd kiegyenesedtem.- Jól vagy? -jött oda hozzám.
- Persze, csak megijesztettél.-nevettem, mire egy féloldalas mosoly ült ki az arcára.
- Ne haragudj!
- Semmi baj! -mosolyogtam.- Amúgy mit keresel itt? -kérdeztem a barna szemű, sötét hajú fiútól.
- Jöttünk értetek.
- A többiek is itt vannak?
- Persze. Harry, Louis és Liam a nappaliban vannak, Niall meg Cara-val turbékol.-nevetett.
- Ja, oké.-nevettem én is. Pár pillanatig csak egymást néztük, amitől kicsit zavarba is jöttem.
- Segítsek valamit? -törte meg végül a csendet, miközben a sok ruhát nézte az ágyamon.
- Hát...nem hiszem, hogy tudsz.-nevettem.
- Na miben kell segíteni? -ült le az ágyamra.
- Nem tudom, hogy melyik ruhámat vigyem.
-Hm..... szerintem hoznod kéne ezt, meg ezt....-szépen sorjában rakosgatta be azokat a ruháimat amiket szerinte vinnem kellene- Így ni! Be vagy pakolva!-mondta mosolyra húzódó szájjal.
-Köszönöm.-hálám jeléül megöleltem.- Akkor mehetünk is.
-Segítsek hozni valamit?-kérdezte Zayn.
-Köszönöm, de elbírom.-vállamra dobtam a hátzsákom és kisétáltam a nappaliba Zaynnel a hátamban.
A kanapén ült a három fiú, és két lány. Gondolom ők lehettek Eleanor és Sophia.
-Sziasztok!-köszöntem mosolyogva. Mire mind az öten egyszerre fordultak meg. Majd a két lány felállt és odajött hozzánk.
-Eleanor,Sophia! Ő itt Holly Carter.-mutatott be minket egymásnak Zayn.-Holly, ők itt El és Sophi.
-Örülök, hogy találkoztunk.-mondták egyszerre.
-Részemről is. Caraval már találkoztatok?
-Igen. Még mikor megjöttünk.-mondta Eleanor.
-De udvariatlan vagyok!-kaptam a fejemhez.- Kértek valamit inni, enni?
-Nem köszi.-mondták a srácok egyszerre majd Louis folytatta.- Nem kéne indulni?
-Felőlem mehetünk.-mondtam.- Cara, Niall! Gyertek!
-Jövünk!-mondták.
Miután mindenki betette a táskáját az autók csomagtartójába, egyenesen az erdő fele vettük az irányt.
Amikor Car megkérdezte, hogy mit gondolok Zaynről, akkor kicsit meglepődtem. Váratlanul ért. De nem hazudtam neki. Tényleg helyesnek tartom a srácot, de még nem mondanám, hogy szerelmes lennék.
Épp a szekrényem előtt állok, és a ruháimat pakolom egy táskába, mert lassan itt lesznek a fiúk, és sátorozni megyünk. Már nagyon várom. Nagyon megszerettem ezt az öt fiút. Eddig is imádtam őket, mint rajongó, de most már úgy szeretem őket, mint a barátaimat. Nagyon közvetlen, vicces, és kedves emberek.
Miközben pakoltam, és elvoltam merülve a gondolataimban, alig vettem észre, hogy kopogtak a szobám ajtaján.
- Gyere! -szóltam ki az illetőnek, miközben a szekrényt bújtam. Azt hittem, hogy Cara lesz az, de tévedtem.
- Szia! -ütötte meg a fülem egy rekedtes, mély, férfi hang. Meglepődtem a hang hallatán, így amikor hirtelen fel akartam egyenesedni, becsaptam a fejem a szekrénybe. Azonnal a fejem búbjára raktam a kezem, fájdalmasan felnyögtem, majd kiegyenesedtem.- Jól vagy? -jött oda hozzám.
- Persze, csak megijesztettél.-nevettem, mire egy féloldalas mosoly ült ki az arcára.
- Ne haragudj!
- Semmi baj! -mosolyogtam.- Amúgy mit keresel itt? -kérdeztem a barna szemű, sötét hajú fiútól.
- Jöttünk értetek.
- A többiek is itt vannak?
- Persze. Harry, Louis és Liam a nappaliban vannak, Niall meg Cara-val turbékol.-nevetett.
- Ja, oké.-nevettem én is. Pár pillanatig csak egymást néztük, amitől kicsit zavarba is jöttem.
- Segítsek valamit? -törte meg végül a csendet, miközben a sok ruhát nézte az ágyamon.
- Hát...nem hiszem, hogy tudsz.-nevettem.
- Na miben kell segíteni? -ült le az ágyamra.
- Nem tudom, hogy melyik ruhámat vigyem.
-Hm..... szerintem hoznod kéne ezt, meg ezt....-szépen sorjában rakosgatta be azokat a ruháimat amiket szerinte vinnem kellene- Így ni! Be vagy pakolva!-mondta mosolyra húzódó szájjal.
-Köszönöm.-hálám jeléül megöleltem.- Akkor mehetünk is.
-Segítsek hozni valamit?-kérdezte Zayn.
-Köszönöm, de elbírom.-vállamra dobtam a hátzsákom és kisétáltam a nappaliba Zaynnel a hátamban.
A kanapén ült a három fiú, és két lány. Gondolom ők lehettek Eleanor és Sophia.
-Sziasztok!-köszöntem mosolyogva. Mire mind az öten egyszerre fordultak meg. Majd a két lány felállt és odajött hozzánk.
-Eleanor,Sophia! Ő itt Holly Carter.-mutatott be minket egymásnak Zayn.-Holly, ők itt El és Sophi.
-Örülök, hogy találkoztunk.-mondták egyszerre.
-Részemről is. Caraval már találkoztatok?
-Igen. Még mikor megjöttünk.-mondta Eleanor.
-De udvariatlan vagyok!-kaptam a fejemhez.- Kértek valamit inni, enni?
-Nem köszi.-mondták a srácok egyszerre majd Louis folytatta.- Nem kéne indulni?
-Felőlem mehetünk.-mondtam.- Cara, Niall! Gyertek!
-Jövünk!-mondták.
Miután mindenki betette a táskáját az autók csomagtartójába, egyenesen az erdő fele vettük az irányt.
2014. február 20., csütörtök
I. fejezet 7. rész
Bocsi a sok késérért, de egyikőnknek sem volt ideje mostanában írni. :(
De nem is húzom tovább! Olvassátok! Ha tetszik kommenteljetek! :D
*Zayn szemszöge*
Miután megettem a szendvicsem, visszamentem a többiekhez. Már Holly is ott ült a többiekkel. Rámosolyogtam, majd leültem Liam mellé. Épp, hogy leültem, megjelent a nappali ajtajában Niall és Cara. Kicsit furák voltak, mintha zavarban lettek volna. Nem sokáig foglalkoztam velük, mert eszembe jutott valami.
- Cara! -néztem a lányra.
- Igen? -mosolygott.
- Segítenél nekem valamiben?
- Persze. Miben?
- Ömmm... Gyere! -léptem oda hozzá, majd megfogtam a kezét, és elindultam vele az emelet felé.
- Hova viszel engem Zayn? -nevetett.
- Ide.-mondtam, mikor kinyitottam a szobám ajtaját.
- Ez a te szobád? -nézett körbe.
- Igen.
- És miért hoztál ide? -nézett rám kicsit zavarodottan.
- Ülj le, és megmagyarázom.
- Zayn! Kezdesz megijeszteni.-nevetett fel kínosan.
- Nyugi! Nem akarok semmi olyat.-mosolyogtam rá, majd az ágyam felé tereltem.-Szóval... Egy kis segítségre lenne szükségem, és te vagy a megfelelő ember.-kezdtem bele.
- Ömm... Oké. És miben segíthetek?
- Nos... Elég jól ismered Holly-t, igaz?
- Igen. Szinte már a testvérem.
- És ti mindent megbeszéltek egymással. így van?
- Igen. De ezzel hova akarsz kilyukadni? -nevetett.
- Akkor azt is tudod, hogy van-e barátja.-mondtam, mire csak elmosolyodott.
- Oh! Szóval innen fúj a szél.-mosolygott tovább.
- Igen.-mosolyodtam el, miközben leütöttem a fejem.
- Nem, nincs barátja.-mondta, mire azonnal felkaptam a fejem.
- Tényleg?
- Igen, tényleg.-nevetett.-Csak nem kedveled őt? -mosolygott.
- Hát...Szívesen megismerném közelebbről is.
- Hát én csak annyit tudok tanácsolni, hogy ne legyél nyomulós. Azt nem szereti. Először barátkozz össze vele, aztán éreztesd vele, hogy fontos számodra -már ha így van-aztán pedig hívd el randizni vagy valami.
- Rendben. Köszönöm Car.-öleltem meg a lányt.
- Semmiség.-mosolygott.-De, ha megbántod, esküszöm, hogy kinyírlak!
- Oké.-nevettem.
-Van még valami amit szeretnél megtudni?-mosolygott.
-Nincs.
-Oké. Akkor én visszamennék a többiekhez.
-Rendben. Köszönöm szépen!-kinyitottam neki az ajtót.-Mingyárt jövök én is!
-Oks.
*Cara szemszöge*
Épp a lépcsőn mentem le,amikor hallottam, hogy Holly szól.
-Cara! Telefonod van!
-Ki az?
-Apukád.-mosolygott és átadta nekem a telót.-Rögtön jövök!-mondtam és kimentem a kertbe. -Szia apu!-köszöntem magyarul.
-Szia Kicsim! Mizujs?
-Haveroknál vagyunk. Nálatok?
-Most ballagok hazafele munkából. Már is találtatok barátokat?
-Az nem kifejezés!
-Na mesélj csak!-nevetett.
-Így hosszú lenne! Majd elmondom. Amúgy mi újság a házzal?
-El van rendezve. Holnap be lehet költözni.
-Komoly? Köszönjük!-amikor ezt kimondtam két kezet éreztem a derekam körül.-Niall! Megijesztettél!-mondtam angolul.
-Ki az a Niall?-kérdezte apu.
-Az egyik barátunk. Nagyon jó fej. Majd megismered! De most mennem kell. Szia Apa! Köszönjük még egyszer.
-Szia Cara! Vigyázzatok magatokra! -letette.
-Kivel beszéltél?-kérdezte Niall és még mindig ölelt.
-Apukámmal.-mondtam és szembe fordultam vele.
-Ááá! Akkor azért nem értettem.-nevetett és megcsókolt. Kicsit váratlanul ért, de nem bántam.-Szeretlek!-suttogta a fülembe.
-Én is szeretlek!-mondtam.
-Már fontolgatom egy ideje, hogy hogyan kérdezzem meg, de szerintem most van a legfelelőbb pillanat. Cara! Lennél a barátnőm?- kék szemeivel az enyémeket figyelte.
-Igen!-megcsókoltam. Ajkaink falták egymást. Olyan finom szája van.
-Hé srácok!- jött ki nagy lendülettel Liam.-Oops! Bocsi! Nem is zavarok!
-Már mindegy.-nevetett Niall.- Mit szerettél volna mondani?
-Csak azt, hogy nincs e kedvetek este eljönni sátorozni? Harry vetette fel az ötletet. Eddig mindenki benne van.
-Felőlem mehetünk.-mondtam miközben megfogtam Niall kezét.
-Felőlem is.
-Egyébként ti most ö....?-mutogatott az ujjával felénk.
-Igen. Járunk.-mondta Niall, és átkarolta a vállam. Pár másodpercig nem szólt semmit, majd magéhoz tért.
-Az jó! Örülök nektek!-mosolygott.
-Szerintem akkor mi most el is megyünk Hollyval összepakolni. Hányra legyünk készen?
-Fél hétre ott vagyunk értetek.-mondta Liam.
-Okés.-adtam Niallnak egy puszit az arcára, és bementem, hogy szóljak Hollynak.-Gyere Holly! Menjünk pakolni!
-Rendben! Sziasztok!
-Heló!-köszöntek kórusban.
Amikor már egy ideje sétáltunk Holly megszólalt:
-Na mesélj csak! Mi volt Niallel?
-Hát az úgy kezdődött, hogy......
De nem is húzom tovább! Olvassátok! Ha tetszik kommenteljetek! :D
*Zayn szemszöge*
Miután megettem a szendvicsem, visszamentem a többiekhez. Már Holly is ott ült a többiekkel. Rámosolyogtam, majd leültem Liam mellé. Épp, hogy leültem, megjelent a nappali ajtajában Niall és Cara. Kicsit furák voltak, mintha zavarban lettek volna. Nem sokáig foglalkoztam velük, mert eszembe jutott valami.
- Cara! -néztem a lányra.
- Igen? -mosolygott.
- Segítenél nekem valamiben?
- Persze. Miben?
- Ömmm... Gyere! -léptem oda hozzá, majd megfogtam a kezét, és elindultam vele az emelet felé.
- Hova viszel engem Zayn? -nevetett.
- Ide.-mondtam, mikor kinyitottam a szobám ajtaját.
- Ez a te szobád? -nézett körbe.
- Igen.
- És miért hoztál ide? -nézett rám kicsit zavarodottan.
- Ülj le, és megmagyarázom.
- Zayn! Kezdesz megijeszteni.-nevetett fel kínosan.
- Nyugi! Nem akarok semmi olyat.-mosolyogtam rá, majd az ágyam felé tereltem.-Szóval... Egy kis segítségre lenne szükségem, és te vagy a megfelelő ember.-kezdtem bele.
- Ömm... Oké. És miben segíthetek?
- Nos... Elég jól ismered Holly-t, igaz?
- Igen. Szinte már a testvérem.
- És ti mindent megbeszéltek egymással. így van?
- Igen. De ezzel hova akarsz kilyukadni? -nevetett.
- Akkor azt is tudod, hogy van-e barátja.-mondtam, mire csak elmosolyodott.
- Oh! Szóval innen fúj a szél.-mosolygott tovább.
- Igen.-mosolyodtam el, miközben leütöttem a fejem.
- Nem, nincs barátja.-mondta, mire azonnal felkaptam a fejem.
- Tényleg?
- Igen, tényleg.-nevetett.-Csak nem kedveled őt? -mosolygott.
- Hát...Szívesen megismerném közelebbről is.
- Hát én csak annyit tudok tanácsolni, hogy ne legyél nyomulós. Azt nem szereti. Először barátkozz össze vele, aztán éreztesd vele, hogy fontos számodra -már ha így van-aztán pedig hívd el randizni vagy valami.
- Rendben. Köszönöm Car.-öleltem meg a lányt.
- Semmiség.-mosolygott.-De, ha megbántod, esküszöm, hogy kinyírlak!
- Oké.-nevettem.
-Van még valami amit szeretnél megtudni?-mosolygott.
-Nincs.
-Oké. Akkor én visszamennék a többiekhez.
-Rendben. Köszönöm szépen!-kinyitottam neki az ajtót.-Mingyárt jövök én is!
-Oks.
*Cara szemszöge*
Épp a lépcsőn mentem le,amikor hallottam, hogy Holly szól.
-Cara! Telefonod van!
-Ki az?
-Apukád.-mosolygott és átadta nekem a telót.-Rögtön jövök!-mondtam és kimentem a kertbe. -Szia apu!-köszöntem magyarul.
-Szia Kicsim! Mizujs?
-Haveroknál vagyunk. Nálatok?
-Most ballagok hazafele munkából. Már is találtatok barátokat?
-Az nem kifejezés!
-Na mesélj csak!-nevetett.
-Így hosszú lenne! Majd elmondom. Amúgy mi újság a házzal?
-El van rendezve. Holnap be lehet költözni.
-Komoly? Köszönjük!-amikor ezt kimondtam két kezet éreztem a derekam körül.-Niall! Megijesztettél!-mondtam angolul.
-Ki az a Niall?-kérdezte apu.
-Az egyik barátunk. Nagyon jó fej. Majd megismered! De most mennem kell. Szia Apa! Köszönjük még egyszer.
-Szia Cara! Vigyázzatok magatokra! -letette.
-Kivel beszéltél?-kérdezte Niall és még mindig ölelt.
-Apukámmal.-mondtam és szembe fordultam vele.
-Ááá! Akkor azért nem értettem.-nevetett és megcsókolt. Kicsit váratlanul ért, de nem bántam.-Szeretlek!-suttogta a fülembe.
-Én is szeretlek!-mondtam.
-Már fontolgatom egy ideje, hogy hogyan kérdezzem meg, de szerintem most van a legfelelőbb pillanat. Cara! Lennél a barátnőm?- kék szemeivel az enyémeket figyelte.
-Igen!-megcsókoltam. Ajkaink falták egymást. Olyan finom szája van.
-Hé srácok!- jött ki nagy lendülettel Liam.-Oops! Bocsi! Nem is zavarok!
-Már mindegy.-nevetett Niall.- Mit szerettél volna mondani?
-Csak azt, hogy nincs e kedvetek este eljönni sátorozni? Harry vetette fel az ötletet. Eddig mindenki benne van.
-Felőlem mehetünk.-mondtam miközben megfogtam Niall kezét.
-Felőlem is.
-Egyébként ti most ö....?-mutogatott az ujjával felénk.
-Igen. Járunk.-mondta Niall, és átkarolta a vállam. Pár másodpercig nem szólt semmit, majd magéhoz tért.
-Az jó! Örülök nektek!-mosolygott.
-Szerintem akkor mi most el is megyünk Hollyval összepakolni. Hányra legyünk készen?
-Fél hétre ott vagyunk értetek.-mondta Liam.
-Okés.-adtam Niallnak egy puszit az arcára, és bementem, hogy szóljak Hollynak.-Gyere Holly! Menjünk pakolni!
-Rendben! Sziasztok!
-Heló!-köszöntek kórusban.
Amikor már egy ideje sétáltunk Holly megszólalt:
-Na mesélj csak! Mi volt Niallel?
-Hát az úgy kezdődött, hogy......
2014. február 14., péntek
2014. február 11., kedd
I. fejezet 6. rész
Sziasztok! :) Meghoztuk a kövi részt! Ha tetszik a blog kommenteljetek, iratkozzatok fel ;)
Közérdekű: Itt Zayn nincs együtt Perrievel!
*Zayn szemszöge*
Niall már nem bírt egy helyben megmaradni, annyira izgatott volt. Tényleg nagyon bejöhet neki az a csaj.
Mindenki a kanapén ült és a TV-t bambulta, kivéve őt. Pár perc múlva dübörögve rohant le a lépcsőn.
-Mingyárt itt vannak!
-Oké.-vágtuk rá kórusban.
-Nyugi haver!-kuncogott Louis. Látszott rajta, hogy nagyon jót szórakozik Niallon... Szó mi szó, tényleg kicsit vicces volt. De csak azért ilyen, mert nagyon tetszik neki az a lány.
Csengettek. Niall odasietett az ajtóhoz, hogy kinyissa.
Nem értettük, mit beszélnek, csak hangokat hallottunk. Majd Niallal az élen bejöttek a nappaliba. Két gyönyörű lány jelent meg előttem. Mind a ketten nagyon szépek voltak. Viszont a félénkebb valahogy sokkal jobban vonzotta maga felé a tekintetem.
Miután bemutatkoztunk egymásnak, a két lány leült közénk. A félénkebbik lány, Holly is kezd feloldódni. Szerény lánynak tűnik, de kitudja, hogy milyen is belülről....
- Öm... Srácok! Valaki megmutatná mutatni nekem a mosdót? -kérdezte picit zavarban Holly.
- Persze! Gyere! -mosolyogtam rá, majd felálltam a helyemről. Ahogy elhaladtam a lány előtt, ő is felállt, és követett engem.-Parancsolj.-álltam meg a fürdő előtt mosolyogva.
- Köszönöm Zayn.-mosolygott rám halványan.
- Nincs mit.-bólintottam, majd elindultam vissza a többiekhez. Épp, hogy leléptem az utolsó lépcsőfokról, megpillantottam Niall-t, aki pont a konyha felé sietett.- Niall! -suttogtam nevét, de szavaim süket fülekre találtak.-Niall! -sziszegtem ismét, de megint semmi.-Horan! -mondtam most már normál hangnemben, mire kicsit összerezzent.
- Mi van? -fordult felém, majd visszapillantott a szendvicsre, amit elkezdett.
- Rám érsz egy kicsit?
- Öööö... Ja. Hallgatlak.
- Figyelj már! Te...te mennyire ismered...Holly-t? -kérdeztem, miközben a tarkómra helyeztem a jobb kezem.
- Hát... Cara-t jobban ismerem. Holly-val még nem beszéltem olyan sokat.
- És...Cara véletlenül nem említette neked, hogy Holly-nak lenne-e barátja? -kérdeztem. Niall egy pillanatra megállt a szendvicskészítésben, felemelte a fejét, pár másodpercig maga elé bámult, majd egy nagy vigyor kíséretében felém fordult. De utálom, amikor így vigyorog. Abból mindig csak rossz sül ki.
- Zaynie, Zaynie, Zaynie....-vigyorogva elém lépett, majd az egyik kezét a vállamra helyezte.
- Ne már! -sóhajtottam.-Tudod mit? Inkább felejtsd el!
- Jó, nem csesztetlek. Na, de gyere! -húzott az asztal felé.-Beszéljünk, mint férfi a férfival.-ült le az egyik székbe, én pedig vele szembe.
- Inkább mint férfi -mutattam magamra- a kisfiúval.-mutattam rá.
- Később ezért még kapsz a pofádra, de most térjünk a lényegre.-mondta, amin én kicsit elnevettem magam.-Szóval! Mit is kérdeztél?
- Azt, hogy Holly-nak van-e barátja.
- Ja igen! Ömm... Nem tudom. Cara nem említette.
- Értem.-bólintottam.
- De miért? Csak nem bejön neked? -vigyorgott.
- Hát... Ami azt illeti, de.
- Akkor közeledj felé. Ismerd meg jobban, barátkozz össze vele, és ha úgy van, akkor pár nap múlva hívd el randizni.
- És mi van, ha nemet mond?
- Akkor majd jól kiröhöglek.-vont vállat.
- Kösz.-forgattam a szemeim.
- Nem, amúgy nem tennék ilyet. És amúgy szerintem egy próbát megér.-mosolygott rám biztatóan.
- Hát oké.-sóhajtottam.
- Ez amúgy fura.-vigyorgott.
- Mi?
- Eddig én voltam az, aki egy csajhoz sem mert odamenni, és én kértem tőled tanácsot csajügyben. Most meg te.-nevetett.
- Jól van, fogd be! -hadartam el komolyan, de utána én is elnevettem magam.
~ezalatt a nappaliban~
*Cara szemszöge*
-Mesélj magadról valamit Cara!-kért Liam.
-Ööö... okés.-mosolyogtam.- Mit szeretnétek tudni?
-Hogy kerültél ide Londonba?
-Itt születtem, de két éves koromban elköltöztünk apu munkája miatt Magyarországra. És tegnap jöttünk vissza Hollyval, mert itt fogunk egyetemre járni.
-Woow! Akkor te beszélsz magyarul is ugye?-csodálkozott Louis.
-Igen.-válaszoltam magyarul, mire furán néztek rám. Majd angolul folytattam.- Ezt azt jelenti, hogy igen.
-Ja?!-mondák kórusban.
-És mit jelent az, hogy szeretem a pizzát?-kérdezte Harry.
Egy darabig elvoltunk azzal, hogy fordítgattam nekik. Sokat nevettünk, mert elég vicces volt, ahogy próbálták kimondani a szavakat.
-Feladom! Nehéz ez a nyelv!-mondta nevetve Louis.-Most elmegyek Eleanorhoz. Majd reggel jövök!
-Úúúú- vigyorgott Harry. Erre Louis kinyújtotta rá a nyelvét, és elordította magát, hogy elment.
-Izéé... hülyének fogtok nézni, de ki Eleanor?- nem nagyon ismertem a fiúkat, mert ugye én nem vagyok fan...
-Louis barátnője.-mondta Niall, miközben lehuppant mellém a kanapéra.- Majd megismered.
-És mi újság veletek, fiúk?-kérdezte Holly, amikor visszatért köreinkbe.
-Tegnap értünk haza turnéról, és most egy kis szünetet tartunk.-válaszolta Liam.
-Gyere Cara! Körbevezetlek.-állt fel hirtelen Niall, és mutatta, hogy menjek utána.
-Oké.
Megfogta a csuklómat és húzott maga után.- Ez itt a konyha. Az egyik kedvenc helyem.-mosolygott.
Zayn épp az asztalnál ült és evett valamit.
-Jó étvágyat Zayn!-mondtam.
-Köszi. Kértek ti is?
-Nem kösz.-mondtuk kórusban.
-Gyere! Menjünk tovább.-súgta Niall a fülembe. Meleg lehelletétől libabőrös lettem egy kicsit.- Ez a földszinti fürdő. Nem nagyon használjuk. Inkább a fentit szoktuk.
Felmentünk a lépcsőn. Először a fürdőszobát mutattam meg, hogy hol van, majd mindenkinek a szobáját. A sajátját hagyta utoljára.
-És végül ez az én kis lakosztályom.-mondta mosolyogva, miközben kinyitotta az ajtót.
-Nagyon szép!-mondtam csodálkozva. Fogtam magam és lehuppantam a kis kanapéra, ami az egyik sarokban volt.
-Köszönöm! De te szebb vagy!-kacsintott és leült mellém. Az előbbi kijelentésétől eléggé elpirultam.-Ma egész nap ezen gondolkoztam, hogy mondom el...
Kicsit aggódtam, hogy most mit fog mondani, de amint belenéztem nagy kék szemeibe, elszállt minden. Vártam, hogy folytassa, amit elkezdett, de nem tette. Csak egyre közelebb hajolt. Az ajkaink súrolták egymást.A szuszogását az arcomon éreztem, a leheletünk teljesen összekeveredett. Már éreztem az ajkát az ajkamon, éreztem hogy engedélyt kér a csókhoz amit pár másodperc múlva megadtam.Ajkaink szenvedélyesen falták egymást.Ezt el sem hiszem. Olyan finom a szája. A csókot én szakítottam meg levegőhiány miatt. -Szeretlek Cara!- suttogta.
-Én is szeretlek!-mondtam miközben a szemébe néztem. Láttam, most nagyon megkönnyebbült, hogy én is így érzek. Hogy állításomat én is bizonyítsam, megfogtam a pulcsija nyakát, közelebb húztam magamhoz, és megcsókoltam. Erre ő szorosan átölelt és a hátamat simogatta.
Nagyon jól éreztem magam. Nem tudom elmondani meggyire boldog voltam.
Közérdekű: Itt Zayn nincs együtt Perrievel!
*Zayn szemszöge*
Niall már nem bírt egy helyben megmaradni, annyira izgatott volt. Tényleg nagyon bejöhet neki az a csaj.
Mindenki a kanapén ült és a TV-t bambulta, kivéve őt. Pár perc múlva dübörögve rohant le a lépcsőn.
-Mingyárt itt vannak!
-Oké.-vágtuk rá kórusban.
-Nyugi haver!-kuncogott Louis. Látszott rajta, hogy nagyon jót szórakozik Niallon... Szó mi szó, tényleg kicsit vicces volt. De csak azért ilyen, mert nagyon tetszik neki az a lány.
Csengettek. Niall odasietett az ajtóhoz, hogy kinyissa.
Nem értettük, mit beszélnek, csak hangokat hallottunk. Majd Niallal az élen bejöttek a nappaliba. Két gyönyörű lány jelent meg előttem. Mind a ketten nagyon szépek voltak. Viszont a félénkebb valahogy sokkal jobban vonzotta maga felé a tekintetem.
Miután bemutatkoztunk egymásnak, a két lány leült közénk. A félénkebbik lány, Holly is kezd feloldódni. Szerény lánynak tűnik, de kitudja, hogy milyen is belülről....
- Öm... Srácok! Valaki megmutatná mutatni nekem a mosdót? -kérdezte picit zavarban Holly.
- Persze! Gyere! -mosolyogtam rá, majd felálltam a helyemről. Ahogy elhaladtam a lány előtt, ő is felállt, és követett engem.-Parancsolj.-álltam meg a fürdő előtt mosolyogva.
- Köszönöm Zayn.-mosolygott rám halványan.
- Nincs mit.-bólintottam, majd elindultam vissza a többiekhez. Épp, hogy leléptem az utolsó lépcsőfokról, megpillantottam Niall-t, aki pont a konyha felé sietett.- Niall! -suttogtam nevét, de szavaim süket fülekre találtak.-Niall! -sziszegtem ismét, de megint semmi.-Horan! -mondtam most már normál hangnemben, mire kicsit összerezzent.
- Mi van? -fordult felém, majd visszapillantott a szendvicsre, amit elkezdett.
- Rám érsz egy kicsit?
- Öööö... Ja. Hallgatlak.
- Figyelj már! Te...te mennyire ismered...Holly-t? -kérdeztem, miközben a tarkómra helyeztem a jobb kezem.
- Hát... Cara-t jobban ismerem. Holly-val még nem beszéltem olyan sokat.
- És...Cara véletlenül nem említette neked, hogy Holly-nak lenne-e barátja? -kérdeztem. Niall egy pillanatra megállt a szendvicskészítésben, felemelte a fejét, pár másodpercig maga elé bámult, majd egy nagy vigyor kíséretében felém fordult. De utálom, amikor így vigyorog. Abból mindig csak rossz sül ki.
- Zaynie, Zaynie, Zaynie....-vigyorogva elém lépett, majd az egyik kezét a vállamra helyezte.
- Ne már! -sóhajtottam.-Tudod mit? Inkább felejtsd el!
- Jó, nem csesztetlek. Na, de gyere! -húzott az asztal felé.-Beszéljünk, mint férfi a férfival.-ült le az egyik székbe, én pedig vele szembe.
- Inkább mint férfi -mutattam magamra- a kisfiúval.-mutattam rá.
- Később ezért még kapsz a pofádra, de most térjünk a lényegre.-mondta, amin én kicsit elnevettem magam.-Szóval! Mit is kérdeztél?
- Azt, hogy Holly-nak van-e barátja.
- Ja igen! Ömm... Nem tudom. Cara nem említette.
- Értem.-bólintottam.
- De miért? Csak nem bejön neked? -vigyorgott.
- Hát... Ami azt illeti, de.
- Akkor közeledj felé. Ismerd meg jobban, barátkozz össze vele, és ha úgy van, akkor pár nap múlva hívd el randizni.
- És mi van, ha nemet mond?
- Akkor majd jól kiröhöglek.-vont vállat.
- Kösz.-forgattam a szemeim.
- Nem, amúgy nem tennék ilyet. És amúgy szerintem egy próbát megér.-mosolygott rám biztatóan.
- Hát oké.-sóhajtottam.
- Ez amúgy fura.-vigyorgott.
- Mi?
- Eddig én voltam az, aki egy csajhoz sem mert odamenni, és én kértem tőled tanácsot csajügyben. Most meg te.-nevetett.
- Jól van, fogd be! -hadartam el komolyan, de utána én is elnevettem magam.
~ezalatt a nappaliban~
*Cara szemszöge*
-Mesélj magadról valamit Cara!-kért Liam.
-Ööö... okés.-mosolyogtam.- Mit szeretnétek tudni?
-Hogy kerültél ide Londonba?
-Itt születtem, de két éves koromban elköltöztünk apu munkája miatt Magyarországra. És tegnap jöttünk vissza Hollyval, mert itt fogunk egyetemre járni.
-Woow! Akkor te beszélsz magyarul is ugye?-csodálkozott Louis.
-Igen.-válaszoltam magyarul, mire furán néztek rám. Majd angolul folytattam.- Ezt azt jelenti, hogy igen.
-Ja?!-mondák kórusban.
-És mit jelent az, hogy szeretem a pizzát?-kérdezte Harry.
Egy darabig elvoltunk azzal, hogy fordítgattam nekik. Sokat nevettünk, mert elég vicces volt, ahogy próbálták kimondani a szavakat.
-Feladom! Nehéz ez a nyelv!-mondta nevetve Louis.-Most elmegyek Eleanorhoz. Majd reggel jövök!
-Úúúú- vigyorgott Harry. Erre Louis kinyújtotta rá a nyelvét, és elordította magát, hogy elment.
-Izéé... hülyének fogtok nézni, de ki Eleanor?- nem nagyon ismertem a fiúkat, mert ugye én nem vagyok fan...
-Louis barátnője.-mondta Niall, miközben lehuppant mellém a kanapéra.- Majd megismered.
-És mi újság veletek, fiúk?-kérdezte Holly, amikor visszatért köreinkbe.
-Tegnap értünk haza turnéról, és most egy kis szünetet tartunk.-válaszolta Liam.
-Gyere Cara! Körbevezetlek.-állt fel hirtelen Niall, és mutatta, hogy menjek utána.
-Oké.
Megfogta a csuklómat és húzott maga után.- Ez itt a konyha. Az egyik kedvenc helyem.-mosolygott.
Zayn épp az asztalnál ült és evett valamit.
-Jó étvágyat Zayn!-mondtam.
-Köszi. Kértek ti is?
-Nem kösz.-mondtuk kórusban.
-Gyere! Menjünk tovább.-súgta Niall a fülembe. Meleg lehelletétől libabőrös lettem egy kicsit.- Ez a földszinti fürdő. Nem nagyon használjuk. Inkább a fentit szoktuk.
Felmentünk a lépcsőn. Először a fürdőszobát mutattam meg, hogy hol van, majd mindenkinek a szobáját. A sajátját hagyta utoljára.
-És végül ez az én kis lakosztályom.-mondta mosolyogva, miközben kinyitotta az ajtót.
-Nagyon szép!-mondtam csodálkozva. Fogtam magam és lehuppantam a kis kanapéra, ami az egyik sarokban volt.
-Köszönöm! De te szebb vagy!-kacsintott és leült mellém. Az előbbi kijelentésétől eléggé elpirultam.-Ma egész nap ezen gondolkoztam, hogy mondom el...
Kicsit aggódtam, hogy most mit fog mondani, de amint belenéztem nagy kék szemeibe, elszállt minden. Vártam, hogy folytassa, amit elkezdett, de nem tette. Csak egyre közelebb hajolt. Az ajkaink súrolták egymást.A szuszogását az arcomon éreztem, a leheletünk teljesen összekeveredett. Már éreztem az ajkát az ajkamon, éreztem hogy engedélyt kér a csókhoz amit pár másodperc múlva megadtam.Ajkaink szenvedélyesen falták egymást.Ezt el sem hiszem. Olyan finom a szája. A csókot én szakítottam meg levegőhiány miatt. -Szeretlek Cara!- suttogta.
-Én is szeretlek!-mondtam miközben a szemébe néztem. Láttam, most nagyon megkönnyebbült, hogy én is így érzek. Hogy állításomat én is bizonyítsam, megfogtam a pulcsija nyakát, közelebb húztam magamhoz, és megcsókoltam. Erre ő szorosan átölelt és a hátamat simogatta.
Nagyon jól éreztem magam. Nem tudom elmondani meggyire boldog voltam.
2014. február 8., szombat
I. fejezet 5. rész
*Niall szemszöge*
A randi Caraval szerintem nagyon jól sikerült, kivéve a paparazzis dolgot... Kicsit kínosan is éreztem magam emiatt. De szerencsére Őt nem nagyon érdekelte, aminek nagyon örültem.
Alig egy napja ismerem Cara-t, de már is nagyon kedvelem. Túlságosan is.
Kicsit szomorú voltam, amikor ott hagyott a rajongókkal, de biztos megvolt annak is az oka. Viszont áthívott hozzájuk!
-Hé Niall! Menni kéne!-szólt oda Paul.
-Jövök!- elköszöntem a rajongóktól és beszálltam a liftbe.- Paul!
-Hm?
-Nem tudod, hogy miért hagyott lenn Cara?-érdeklődtem.
-Egy lány kérdezősködni kezdett.-válaszolta tömören.
-Ennyi?-bólintott.-Hát akkor jól van. Én most átmentem hozzájuk. Majd megyek. Helló.-kiszálltam a liftből és odasiettem a lányok ajtajához. Nagy levegőt vettem, majd bekopogtam.
Holly nyitott ajtót.
-Szia Niall.-köszönt mosolyogva.
-Szia Holly.-mosolyogtam én is.- Cara hol van?
-A szobájában. Gyere be! Szólok neki. Addig helyezd magad kényelembe.-becsukta mögöttem az ajtót, és elment.
Meg kell hagyni, nagyon szép lakásuk volt. Kicsit hasonlított a miénkhez elrendezésben, csak itt nem volt akkora kupi, mint nálunk... Meg kell hagyni kissé rendetlenek vagyunk.
Mentem még pár kört a nappaliban, majd leültem a kanapé karfájára. Nem sokára megjelentek a lányok.
-Akkor én most megyek is.-mondta Holly, bement az egyik szobába.
-Ne haragudj, hogy ott hagytalak.-kezdte Cara.- Csak egy rajongó elkezdett kérdezősködni, hogy ki vagyok én..... és én... én..... nem tudtam, hogy mit mondjak.
- E miatt ne bánkódj!-mondtam miközben felálltam és lassan odamentem hozzá.
-Megbocsájtasz?-kérdezte kedvesen.
-Nem is haragudtam rád.-kacsintottam, majd megöleltem.
-Köszönöm.-mosolygott.-Lenne kedved megnézni egy filmet?
-Persze. Melyiket?
-Azt majd kiválasztjuk. Helyezd magad kényelembe. Én addig csinálok popcornt.-mondta, majd kiment a konyhába.
Az este további része hamar eltelt. Megnéztük a filmet, majd olyan fél egy fele átmentem a saját szállásunkra.
Épp hogy benyitottam az ajtón egy mandarin talált fejbe.
-Mi a....?-kérdeztem kissé idegesen.
-Á! Szia Niall.-köszönt oda Louis.- Hát te?
-Hát én? Jöttem haza.-válaszoltam kissé flegmán.- Csak nem gondoltam, hogy ilyen kedves lesz a fogadtatás.- nevettem és visszadobtam a gyümölcsöt.
-Milyen volt a randi?-kíváncsiskodott Liam.
-Öööö.... jó.
-Ennyi?
-Hát minden jól indult aztán megjelent pár fotós és mindent tönkretettek.-magyaráztam.
-Felkészítetted erre a csajt?-szólt közbe Zayn.
-Van neve is és igen. Már megbeszéltük. Amúgy holnap átjön hozzánk a legjobb barátnőjével.
-Oké.-vágták rá kórusban.
-Örülök, hogy ezt megbeszéltük. Elmentem aludni! Adios.
*Holly szemszöge*
~másnap reggel fél kilneckor~
Niall és Cara olyan aranyosak lennének együtt. Szerintem összeillenek. Gondolkoztam, miközben a fogamat mostam.
-Hé Holly!-kiabált Cara.
-Hm?
-Mondtam már, hogy ma megyünk Niallékhez?
-Tessék?- hirtelen kiköptem a fogkrémet és majdnem megfulladtam. Cara csak nevetett rajtam.
-Igen. Niall tegnap elhívott hozzájuk és mondtam, hogy akkor te is jössz.
-És beleegyezett?- ezt csodáltam. Vagyis csak azt, hogy én is megyek.
-Igen. Szeretne bemutatni minket a fiúknak.
-Komoly?-örvendeztem.-Ezt nem hiszem el! Hol a kamera?
-Nincs sehol kamera!-nevetett.- És tudod, hogy mi a legjobb?-csak ráztam a fejem.- Holnap este koncertre megyünk. Legalább is én biztos. Azt, hogy te jössz e majd eldöntöd.-kacsintott.
-Hülye lennék kihagyni! De azt ugye nem felejtetted el, hogy ma családozunk?
-Nem. Már lebeszéltem, hogy tizenegyre ott vagyok. De még el kéne menjek venni nekik valamit, szóval nemsokára indulok.
-Ok. Én majd csak ebédre megyek, de sietek haza. De most lehet enyém a fürdő?-kérdeztem.
-Persze. Akkor szia! Majd találkozunk!-már majdnem becsukta az ajtót amikor eszembe jutott, hogy nem tudom, mikorra érjek haza.
-Mikor megyünk a fiúkhoz?
-Olyan négy óra fele neked jó?
-Persze.-bólogattam.
Gyorsan lefürödtem, megcsináltam a hajam és tettem fel egy kis sminket.
Gondoltam felnézek Twitterre meg Facebookra, hogy történt e valami érdekes ebben a pár órában.
Bejelentkeztem mindkettőre és lám-lám mi fogadott?
"Niall Horannak új barátnője van!"- rákattintottam a cikkre és olvasni kezdtem.
A One Direction szőke szívtiprója új barátnőt talált magának. Niall Horan-t (20) tegnap este a Temze partján lencsevégre kapták egy fiatal lány oldalán. Bennfentes információk szerint a két fiatal együtt töltötte az estét, és ahhoz a hotelhoz is együtt érkeztek ahol a a fiúk megszálltak.
A cikk után pár kép is fel volt rakva.
Na jó... ez még kicsit sok nekem. Igaz, Cara mondta, hogy ez lesz mert lefotózták őket, de akkor is. Bár ha őket nem zavarja akkor engem sem.
Ekkor viszont megláttam, hogy mennyi az idő.
-Úr Isten! Fél tizenkettő van!-kiállottam.
Gyorsan magamra kaptam valami normális ruhát, fogtam egy taxit és elindultam a Nagyiékhoz.
*Niall szemszöge*
Reggel elég korán keltett a telefonom. Épp a ruháimat pakoltam, amikor Harry nyitott be hozzám.
-Jó reggelt tesó!-köszönt.
-Jó reggelt! Mizu?
-Semmi különös. Csak gondoltam ezt megmutatom.-nyújtott oda egy újságot, hogy vegyem el.
-Ahha.-vágtam rá amikor megláttam.- Tudtam, hogy ez lesz, de nem érdekel. Azért köszi.
-Na mesélj csak! Mi volt?- leült az ágy szélére és várta, hogy mondjam.
-Tegnap már elmondtam.-becipzároztam a bőröndöm.
-Csak volt valami más is!
-Nem volt semmi! Nem vagyok olyan, mint néha te.-vágtam oda, kissé erőteljesen.
-Jól van na! Nem kell leszedni a fejem!- láttam rajta, kicsit rosszul esett neki. De csak az igazat mondtam!
-Bocs Harry!
-Nincs harag tesó. De most komolyabbra véve. Érzel valamit iránta, vagy nem?
-Érzek. Többet, mint kéne.-ismertem be.- Csak nem tudom, hogy mondjam el neki.... meg mikor... Nem lenne egy kicsit korán szerelmet vallani neki? Hisz még csak egy napja ismerem!
-Ha tényleg komolyan gondolod, akkor nem.
-Komolyan gondolom.-erősítettem meg állításomat.- Eddig még sosem éreztem ilyet.
-Tesó! Mondd el neki ezt!-biztatott.- Mire vársz még ember?
-Nem tudom.... félek, hogy elveszítem.-lehajtottam a fejem és a padlót páztáztam.
-Ha rám hallgatsz, ma elmondod neki, mit érzel.-megveregette a vállamat.- Na de gyere! Indulunk!
-Pillanat.-mondtam. Felkaptam a cuccaimat és rohantam a többiek után, akik már az ajtóban vártak rám. -Mehetünk.-nevettem.
Persze, hogy egy tucat riporter várt a bejárat előtt. Mindegyik odadugta a mikrofonját az arcunkba és kiabálták az értelmetlenebbnél értelmetlenebb kérdéseiket.. Hogy én ezt mennyire nem szeretem!
-Niall! Ki volt az a lány tegnap?-mindenhonnan ugyan ez hallatszott.
Nem mondtam semmit, fapofát vágtam és beszálltam az autóba.
Elővettem a mobilom és írtam egy SMS-t Caranak.
"Szia Cara! Itt a címünk: 10 Maiden Lade Street W56R89
Várlak! Puszi: Niall"
-Kivel beszélsz?-kérdezte Louis.
-Caraval.-válaszoltam mosolyogva, és szerintem egy kicsit el is pirultam.
-Úúúú!-mondák egyszerre a fiúk.
-Mi van?-szerintem megint vörösebb lettem.
-Á semmi!-vágta rá Louis.-Amúgy mikor jön?
-Négyre. Te pont nem leszel akkor otthon.-kinyújtottam rá a nyelvem.
-Ne már! Én is meg akartam ismerni.
- Majd megismered máskor.-nevettem.
- Gonosz Ír törpe! -gúnyolódott velem, miközben összefonta maga előtt kezeit. Nem nagyon foglalkoztam vele, mert tudtam, hogy csak szórakozik velem.
Az út további részében vagy én és Cara voltunk a téma, vagy csak csesztettük egymást a fiúkkal.
Épp szakadtam Louis hülyeségein, amikor egy hirtelen fékezéstől előre buktam az ülésben. Persze mindenki elkezdett rajtam röhögni.
- Paul! Legközelebb is így fékezz, ha kérhetem.-röhögött tovább rajtam Louis, mire én csak egy szúrós pillantást vetettem rá, de a végén már én is elkezdtem röhögni.
- Megjöttünk srácok! -szólt hátra Paul. Liam kinyitotta az ő oldalán az ajtót, míg Zayn a másikat. Miután mindannyian kiszálltunk a kocsiból, a csomagjainkkal elindultunk a ház felé. Mikor odaértünk Louis azonnal feloldotta a zárat, és kivágta az ajtót.
- Megjöttünk! -kiabált Louis.
- Louis! Haver! -lépett a srác mögé Zayn, és a vállára rakta az egyik kezét.-Nem tudom, hogy feltűnt-e ezalatt a majdnem négy év alatt, de csak mi lakunk ebben a házban. Nincs itthon senki.
- Miért kell neked mindig mindenbe beleszólnod? -fordult hátra Louis, mire mindannyian elkezdtünk nevetni.-Meg amúgy is! Mi van, ha betörő van a házban?
- Nem hinném, hogy visszaszólna.-nevettem.
- Olyan szemetek vagytok! Inkább köszönjétek meg, hogy megelőztem a bajt.
- Oké, köszönjük Louis, a nagy semmit.-nevetett Harry.
- Na jó! -szólalt fel Liam.-Szerintem inkább pakoljunk ki, és csináljunk valami kaját, mert nemsokára megjön Niall leendő asszonya.
- Oké.-bólintottunk.
- Félóra múlva találkozunk idelent.
- Igenis apu! -nyögtük a fiúkkal, majd mindannyian elindultunk a szobáinkba kipakolni.
*Cara szemszöge*
Már megjártuk a nagyiékat Holly-val, és most a szekrényem előtt állok, és töröm az agyam, hogy mit vegyek fel, ha megyünk Niallékhez.
- Holly! -kiabáltam át hozzá.
- Hm? -szólt vissza.
- Te mit veszel fel?
- Valami egyszerűt, de mégis csinit.
- Ezzel nem segítettél.-morogtam magamnak. Miután nagy nehezen kitaláltam, hogy mit fogok felvenni, bementem a fürdőbe, gyorsan lezuhanyoztam, aztán kivasaltam a hajam, felvettem a ruhámat, majd átmentem Hollyhoz.-Kész vagy?
- Ühüm.-bólogatott.
- Akkor gyerünk! -mondtam, majd elindultunk a fiúkhoz.
Holly ruhája
Cara ruhája
A randi Caraval szerintem nagyon jól sikerült, kivéve a paparazzis dolgot... Kicsit kínosan is éreztem magam emiatt. De szerencsére Őt nem nagyon érdekelte, aminek nagyon örültem.
Alig egy napja ismerem Cara-t, de már is nagyon kedvelem. Túlságosan is.
Kicsit szomorú voltam, amikor ott hagyott a rajongókkal, de biztos megvolt annak is az oka. Viszont áthívott hozzájuk!
-Hé Niall! Menni kéne!-szólt oda Paul.
-Jövök!- elköszöntem a rajongóktól és beszálltam a liftbe.- Paul!
-Hm?
-Nem tudod, hogy miért hagyott lenn Cara?-érdeklődtem.
-Egy lány kérdezősködni kezdett.-válaszolta tömören.
-Ennyi?-bólintott.-Hát akkor jól van. Én most átmentem hozzájuk. Majd megyek. Helló.-kiszálltam a liftből és odasiettem a lányok ajtajához. Nagy levegőt vettem, majd bekopogtam.
Holly nyitott ajtót.
-Szia Niall.-köszönt mosolyogva.
-Szia Holly.-mosolyogtam én is.- Cara hol van?
-A szobájában. Gyere be! Szólok neki. Addig helyezd magad kényelembe.-becsukta mögöttem az ajtót, és elment.
Meg kell hagyni, nagyon szép lakásuk volt. Kicsit hasonlított a miénkhez elrendezésben, csak itt nem volt akkora kupi, mint nálunk... Meg kell hagyni kissé rendetlenek vagyunk.
Mentem még pár kört a nappaliban, majd leültem a kanapé karfájára. Nem sokára megjelentek a lányok.
-Akkor én most megyek is.-mondta Holly, bement az egyik szobába.
-Ne haragudj, hogy ott hagytalak.-kezdte Cara.- Csak egy rajongó elkezdett kérdezősködni, hogy ki vagyok én..... és én... én..... nem tudtam, hogy mit mondjak.
- E miatt ne bánkódj!-mondtam miközben felálltam és lassan odamentem hozzá.
-Megbocsájtasz?-kérdezte kedvesen.
-Nem is haragudtam rád.-kacsintottam, majd megöleltem.
-Köszönöm.-mosolygott.-Lenne kedved megnézni egy filmet?
-Persze. Melyiket?
-Azt majd kiválasztjuk. Helyezd magad kényelembe. Én addig csinálok popcornt.-mondta, majd kiment a konyhába.
Az este további része hamar eltelt. Megnéztük a filmet, majd olyan fél egy fele átmentem a saját szállásunkra.
Épp hogy benyitottam az ajtón egy mandarin talált fejbe.
-Mi a....?-kérdeztem kissé idegesen.
-Á! Szia Niall.-köszönt oda Louis.- Hát te?
-Hát én? Jöttem haza.-válaszoltam kissé flegmán.- Csak nem gondoltam, hogy ilyen kedves lesz a fogadtatás.- nevettem és visszadobtam a gyümölcsöt.
-Milyen volt a randi?-kíváncsiskodott Liam.
-Öööö.... jó.
-Ennyi?
-Hát minden jól indult aztán megjelent pár fotós és mindent tönkretettek.-magyaráztam.
-Felkészítetted erre a csajt?-szólt közbe Zayn.
-Van neve is és igen. Már megbeszéltük. Amúgy holnap átjön hozzánk a legjobb barátnőjével.
-Oké.-vágták rá kórusban.
-Örülök, hogy ezt megbeszéltük. Elmentem aludni! Adios.
*Holly szemszöge*
~másnap reggel fél kilneckor~
Niall és Cara olyan aranyosak lennének együtt. Szerintem összeillenek. Gondolkoztam, miközben a fogamat mostam.
-Hé Holly!-kiabált Cara.
-Hm?
-Mondtam már, hogy ma megyünk Niallékhez?
-Tessék?- hirtelen kiköptem a fogkrémet és majdnem megfulladtam. Cara csak nevetett rajtam.
-Igen. Niall tegnap elhívott hozzájuk és mondtam, hogy akkor te is jössz.
-És beleegyezett?- ezt csodáltam. Vagyis csak azt, hogy én is megyek.
-Igen. Szeretne bemutatni minket a fiúknak.
-Komoly?-örvendeztem.-Ezt nem hiszem el! Hol a kamera?
-Nincs sehol kamera!-nevetett.- És tudod, hogy mi a legjobb?-csak ráztam a fejem.- Holnap este koncertre megyünk. Legalább is én biztos. Azt, hogy te jössz e majd eldöntöd.-kacsintott.
-Hülye lennék kihagyni! De azt ugye nem felejtetted el, hogy ma családozunk?
-Nem. Már lebeszéltem, hogy tizenegyre ott vagyok. De még el kéne menjek venni nekik valamit, szóval nemsokára indulok.
-Ok. Én majd csak ebédre megyek, de sietek haza. De most lehet enyém a fürdő?-kérdeztem.
-Persze. Akkor szia! Majd találkozunk!-már majdnem becsukta az ajtót amikor eszembe jutott, hogy nem tudom, mikorra érjek haza.
-Mikor megyünk a fiúkhoz?
-Olyan négy óra fele neked jó?
-Persze.-bólogattam.
Gyorsan lefürödtem, megcsináltam a hajam és tettem fel egy kis sminket.
Gondoltam felnézek Twitterre meg Facebookra, hogy történt e valami érdekes ebben a pár órában.
Bejelentkeztem mindkettőre és lám-lám mi fogadott?
"Niall Horannak új barátnője van!"- rákattintottam a cikkre és olvasni kezdtem.
A One Direction szőke szívtiprója új barátnőt talált magának. Niall Horan-t (20) tegnap este a Temze partján lencsevégre kapták egy fiatal lány oldalán. Bennfentes információk szerint a két fiatal együtt töltötte az estét, és ahhoz a hotelhoz is együtt érkeztek ahol a a fiúk megszálltak.
A cikk után pár kép is fel volt rakva.
Na jó... ez még kicsit sok nekem. Igaz, Cara mondta, hogy ez lesz mert lefotózták őket, de akkor is. Bár ha őket nem zavarja akkor engem sem.
Ekkor viszont megláttam, hogy mennyi az idő.
-Úr Isten! Fél tizenkettő van!-kiállottam.
Gyorsan magamra kaptam valami normális ruhát, fogtam egy taxit és elindultam a Nagyiékhoz.
*Niall szemszöge*
Reggel elég korán keltett a telefonom. Épp a ruháimat pakoltam, amikor Harry nyitott be hozzám.
-Jó reggelt tesó!-köszönt.
-Jó reggelt! Mizu?
-Semmi különös. Csak gondoltam ezt megmutatom.-nyújtott oda egy újságot, hogy vegyem el.
-Ahha.-vágtam rá amikor megláttam.- Tudtam, hogy ez lesz, de nem érdekel. Azért köszi.
-Na mesélj csak! Mi volt?- leült az ágy szélére és várta, hogy mondjam.
-Tegnap már elmondtam.-becipzároztam a bőröndöm.
-Csak volt valami más is!
-Nem volt semmi! Nem vagyok olyan, mint néha te.-vágtam oda, kissé erőteljesen.
-Jól van na! Nem kell leszedni a fejem!- láttam rajta, kicsit rosszul esett neki. De csak az igazat mondtam!
-Bocs Harry!
-Nincs harag tesó. De most komolyabbra véve. Érzel valamit iránta, vagy nem?
-Érzek. Többet, mint kéne.-ismertem be.- Csak nem tudom, hogy mondjam el neki.... meg mikor... Nem lenne egy kicsit korán szerelmet vallani neki? Hisz még csak egy napja ismerem!
-Ha tényleg komolyan gondolod, akkor nem.
-Komolyan gondolom.-erősítettem meg állításomat.- Eddig még sosem éreztem ilyet.
-Tesó! Mondd el neki ezt!-biztatott.- Mire vársz még ember?
-Nem tudom.... félek, hogy elveszítem.-lehajtottam a fejem és a padlót páztáztam.
-Ha rám hallgatsz, ma elmondod neki, mit érzel.-megveregette a vállamat.- Na de gyere! Indulunk!
-Pillanat.-mondtam. Felkaptam a cuccaimat és rohantam a többiek után, akik már az ajtóban vártak rám. -Mehetünk.-nevettem.
Persze, hogy egy tucat riporter várt a bejárat előtt. Mindegyik odadugta a mikrofonját az arcunkba és kiabálták az értelmetlenebbnél értelmetlenebb kérdéseiket.. Hogy én ezt mennyire nem szeretem!
-Niall! Ki volt az a lány tegnap?-mindenhonnan ugyan ez hallatszott.
Nem mondtam semmit, fapofát vágtam és beszálltam az autóba.
Elővettem a mobilom és írtam egy SMS-t Caranak.
"Szia Cara! Itt a címünk: 10 Maiden Lade Street W56R89
Várlak! Puszi: Niall"
-Kivel beszélsz?-kérdezte Louis.
-Caraval.-válaszoltam mosolyogva, és szerintem egy kicsit el is pirultam.
-Úúúú!-mondák egyszerre a fiúk.
-Mi van?-szerintem megint vörösebb lettem.
-Á semmi!-vágta rá Louis.-Amúgy mikor jön?
-Négyre. Te pont nem leszel akkor otthon.-kinyújtottam rá a nyelvem.
-Ne már! Én is meg akartam ismerni.
- Majd megismered máskor.-nevettem.
- Gonosz Ír törpe! -gúnyolódott velem, miközben összefonta maga előtt kezeit. Nem nagyon foglalkoztam vele, mert tudtam, hogy csak szórakozik velem.
Az út további részében vagy én és Cara voltunk a téma, vagy csak csesztettük egymást a fiúkkal.
Épp szakadtam Louis hülyeségein, amikor egy hirtelen fékezéstől előre buktam az ülésben. Persze mindenki elkezdett rajtam röhögni.
- Paul! Legközelebb is így fékezz, ha kérhetem.-röhögött tovább rajtam Louis, mire én csak egy szúrós pillantást vetettem rá, de a végén már én is elkezdtem röhögni.
- Megjöttünk srácok! -szólt hátra Paul. Liam kinyitotta az ő oldalán az ajtót, míg Zayn a másikat. Miután mindannyian kiszálltunk a kocsiból, a csomagjainkkal elindultunk a ház felé. Mikor odaértünk Louis azonnal feloldotta a zárat, és kivágta az ajtót.
- Megjöttünk! -kiabált Louis.
- Louis! Haver! -lépett a srác mögé Zayn, és a vállára rakta az egyik kezét.-Nem tudom, hogy feltűnt-e ezalatt a majdnem négy év alatt, de csak mi lakunk ebben a házban. Nincs itthon senki.
- Miért kell neked mindig mindenbe beleszólnod? -fordult hátra Louis, mire mindannyian elkezdtünk nevetni.-Meg amúgy is! Mi van, ha betörő van a házban?
- Nem hinném, hogy visszaszólna.-nevettem.
- Olyan szemetek vagytok! Inkább köszönjétek meg, hogy megelőztem a bajt.
- Oké, köszönjük Louis, a nagy semmit.-nevetett Harry.
- Na jó! -szólalt fel Liam.-Szerintem inkább pakoljunk ki, és csináljunk valami kaját, mert nemsokára megjön Niall leendő asszonya.
- Oké.-bólintottunk.
- Félóra múlva találkozunk idelent.
- Igenis apu! -nyögtük a fiúkkal, majd mindannyian elindultunk a szobáinkba kipakolni.
*Cara szemszöge*
Már megjártuk a nagyiékat Holly-val, és most a szekrényem előtt állok, és töröm az agyam, hogy mit vegyek fel, ha megyünk Niallékhez.
- Holly! -kiabáltam át hozzá.
- Hm? -szólt vissza.
- Te mit veszel fel?
- Valami egyszerűt, de mégis csinit.
- Ezzel nem segítettél.-morogtam magamnak. Miután nagy nehezen kitaláltam, hogy mit fogok felvenni, bementem a fürdőbe, gyorsan lezuhanyoztam, aztán kivasaltam a hajam, felvettem a ruhámat, majd átmentem Hollyhoz.-Kész vagy?
- Ühüm.-bólogatott.
- Akkor gyerünk! -mondtam, majd elindultunk a fiúkhoz.
Holly ruhája
- Izgulsz? -néztem mosolyogva Hollyra, miközben sétáltunk.
- Nagyon! -vágta rá azonnal.
- Pedig nem kell.-nevettem.
- Mi van, ha nem fognak kedvelni?
- Ugyan már Holly! Minden rendben lesz.-mosolyogtam.
- Úgy legyen! -sóhajtott.
- Te Holly! -szólítottam meg kis idő után.
- Mi az? -nézett rám.
- Tudod, hogy hol van a Maiden Lade Street?
- Persze! -vágta rá azonnal.-A Maiden Lade Street-en.
- Oké... Akkor ez esetben kapkodjuk a lábainkat, mert nemsokára négy óra, és még meg kell találnunk Niallék házát.
*Holly szemszöge*
- Car!! Fáj a lábam!! -nyöszörögtem a magassarkú miatt.
- Az enyém is. De sietnünk kell, mert már négy múlt tíz perccel.
- Inkább térképet kellett volna Niallnek rajzolnia.
- Van benne valami.-kuncogott barátnőm. Miközben figyeltem az utcákat Cara-nak megcsörrent a telefonja.-Szia Niall! -köszönt a telefonba.-De megyünk, csak kicsit eltévedtünk....Ömm...nem tudom. Holly hol is vagyunk? -fordult hozzám.
- Angliában.-rántottam meg a vállam, mert fogalmam sem volt, hogy most melyik utcában trappolunk.
- Nem tudjuk.-mondta ismét Niallnek.
- Car! -ordítottam fel, amikor megláttam az utcát amit kerestünk. Rámutattam a táblára, majd Cara-ra néztem.
- Várj! -mondta Niallnek.-Megvan az utca. Mindjárt ott leszünk....Oké...Szia! -mondta, majd kinyomta.-Oké...most már csak a házat kell megtalálnunk. Azt mondta Niall, hogy egy nagy fekete autó áll a ház előtt.
- Kösz! -néztem körbe.-Vagy három házat látok, ahol nagy fekete autó áll.
- Azt is mondta, hogy a ház körül van véve bokrokkal, meg egy hatalmas kaput kell keresnünk.
- Oké.-bólintottam.
- Szerintem meg is van.-mutatott Cara egy hatalmas házra, aminek hatalmas kapuja volt, rengeteg bokorral, és egy fekete kocsival a bejárón.-Na gyere! -fogta meg a kezem, és a ház felé húzott.
- Nem merek! -torpantam meg félúton.
- Mert? -húzta fel szemöldökeit a lány.
- Mert nem megy. Ők a kedvenc bandám! Mi van, ha beégek előttük?
- Előttem is mindig beégsz.-nevetett.
- Jó, de te más vagy. Te már megszoktad.
- Ne izgulj! Szeretni fognak.-mosolygott rám.
- És, ha nem?
- Akkor hazamegyünk, oké?
- Oké.-bólintottam.
- Na gyere! -fogta meg ismét a kezem, és tovább húzott a ház felé. Mikor az ajtóhoz értünk a szívem a torkomban dobogott, és mindenem elkezdett remegni, miközben Cara megnyomta a csengőt. Nem kellett fél perc, de már nyílt is az ajtó, és Niall mosolygós arca tárult elénk.
- Sziasztok lányok! -köszönt mosolyogva.
- Szia! -köszöntünk vissza, majd megölelt minket.
- Gyertek beljebb! -invitált be minket.-Már vártunk titeket.
- Bocsi, csak, mint mondtam kicsit eltévedtünk.-nevetett Cara.
- De hála nekem idetaláltunk.-szólaltam meg.
- Semmi baj.-kuncogott Niall.-Na de gyertek! Bemutatlak titeket a fiúknak.-mosolygott, majd elindult, mi pedig követtük őt. Mikor a nappaliba értünk mindenki ott volt. Nem hittem a szememnek. Végre megismerhetem őket! Erre vártam egész eddigi életemben! -Srácok! -szólt Niall a fiúknak, mire mindannyian felénk fordultak.-Beszeretném nektek mutatni Cara-t, és Hollyt.-mutatott ránk a kis szöszke.-Lányok! Ők itt Liam Payne, Louis Tomlinson, Zayn Malik, és Harry Styles.-mutatott egyenként a srácokra, bár felesleges volt, hiszen tudtuk, hogy ki kicsoda.-Srácok, ők itt Cara Mikealson, és Holly Carter.-nézett ránk.
- Sziasztok csajok! -mosolyogtak ránk a fiúk
- Sziasztok! -köszöntünk nekik vissza.
- Üljetek le valahova.-mosolygott ránk Niall.-Addig hozok valamit inni.-kacsintott majd már el is tűnt. Cara-val elindultunk a srácok felé, akik csak mosolyogva figyeltek minket. Cara Liam mellé ült le, én pedig Cara és Louis mellé szorultam be.
- És...hogy vagytok? -kérdezte kedvesen Zayn.
- Egész jól.-mosolygott Cara.
- És te...Holly, igaz? -mosolygott rám a barna szemű fiú.
- Igen, Holly a nevem.-bólintottam picit félénken.-És...megvagyok.
- Izgulsz? -kérdezte tőlem mosolyogva Liam.
- Kicsit.-mondtam félénken.
- De nem kell. Csak lazulj el úgy, mint Cara. Nem fogunk megenni.-nevetett Louis, miközben átkarolta a vállam.
- Igyekszem nem elájulni.-nevettem fel zavaromban.
- Csak nem fan vagy? -kérdezte Harry.
- Ömm...de.-bólintottam.
- És te Cara? -nézett a göndör hajú srác barátnőmre.
- Én nem vagyok az. Vagyis szeretem a zenéteket meg minden, de Holly valahogy nagyobb fan szerintem, mint én.-nevetett.
- Ja értem.-mosolygott Harry.
2014. február 3., hétfő
I. fejezet 4. rész
Sziasztok! :)
Reméljük tetszik a blog. :) Ha bármi kérdésetek véleményetek, hozzáfűzésetek van, írjatok megjegyzést! :)
Most pedig jó olvasást! :D
*Cara szemszöge*
Reméljük tetszik a blog. :) Ha bármi kérdésetek véleményetek, hozzáfűzésetek van, írjatok megjegyzést! :)
Most pedig jó olvasást! :D
*Cara szemszöge*
Miután visszament a szobájába mozdulatlanul álltam a folyosó
közepén.
Mindenre gondoltam csak erre nem... Istenem! Mibe keveredtem?
Én csak a ruhámat szerettem volna megtalálni! Most meg egy
világsztárral van randim ma este. Egy nagyon helyes és kedves
világsztárral...-itt elmosolyodtam.
Ekkor elment mellettem két biztonsági őr és beálltak a fiúk ajtaja
elé. Ettől, hogy elhaladt mellettem valaki, magamhoz tértem és a mi szobánk
felé vettem az irányt.
Már majdnem odaértem a mi lakosztályunkhoz amikor Niall utánam
kiáltott.
-Hé Cara! Várj egy kicsit!
-Igen?-fordultam vissza mosolyogva.
-Valamit elfelejtettem.-futott oda hozzám.
-Mit?
-Csak....
Ebben a pillanatban Holly lépett ki az ajtónkon.
*Holly szemszöge*
Cara elment megnézni a ruháját én meg így egyedül maradtam. A
TV-ben nem ment semmi normális műsor ami elszórakoztatott volna, szóval
gondoltam én is kimegyek és segítek neki, ha még nem találta meg.
Kikapcsoltam a TV-t és kimentem a folyosóra. Ekkor viszont majdnem megállt benne az ütő.
Maga Niall Horan állt tőlem pár méterre és a legjobb barátnőmmel
beszélgetett.
-Csak...-mondta kedvesen, de amikor meglátott elhallgatott.- Majd
inkább este.
-Miattam ne hagyd abba!-mondtam szégyenlősen.
-Niall, Ő itt Holly a legjobb barátnőm.-mutatott be neki Cara.-
Mellesleg szereti a zenéteket.
-Szia Holly!-mosolygott és megölelt.
-Szia Niall. Bocsi, hogy kérdezem de akkor ezek szerint miattatok
vannak itt a rajongók?
-Igen... nem nagyon örülök neki, mert mára pihenőt terveztünk, de
így nem fog menni....-húzta a száját. Éppen hogy befejezte ezt a mondatot egy vaku
kattant a hátunk mögött. Erre a srácok biztonsági őre rögtön reagált, és Niallt
betolta az ajtón.
-Mi a fene?-fordult meg meglepetten Cara, mire kattant megint a gép.-Gyere Holly menjünk gyorsan!-mondta magyarul, majd megfogta a csuklóm és magával húzott.
Gyorsan becsukta az ajtót mögöttünk és kulcsra zárta.
-Cara!-szóltam.
-Hm?-letette a szatyrot.
-Ez mi a fene volt?
-Mármint?-értetlenkedett.
-Ez az egész.... Hogy kerültél oda Niallhoz?
-Öööö.... furi story..-húzta az agyam.
-Ember bökd már ki!-nevettem.
-Hét ugye kimentem, hogy megkeressem a ruhám. Meg is találtam. Éppen lehajoltam ó, hogy felvegyem, de közben ő is lehajolt érte és ő volt a gyorsabb. Az ez utáni rész annyira nem érdekes.... Na a lényeg az, hogy ma este randim van vele.-örvendezett.
-Ez most komoly?-Úristen! A legjobb barátnőm egy világsztárral randizik!- Ez nagyon jó! És tudod már, hogy mit fogsz felvenni?
-Gondoltam talán felvehetném azt amin ma vettem.-tűnődött. Aztán elkezdett csörögni a telefonja és angolul szólt bele.-Szia nagyi! Bocsi, de ma nem tudunk átmenni. Közbejött valami. De holnap délelőtt meglátogatlak titeket! Megígérem! Puszi. Szia.-letette.
-Szóval itthon maradunk.-jelentettem ki.
-Igen. De ki sem tudnánk menni.-nevetett.- Ami viszont a legrosszabb, hogy mint láttuk páran tudják már, hogy melyik szobában szálltak meg a fiúk.
-Ja... de olyan hihetetlen, hogy a mellettünk lévő lakosztályban vannak. Legalább is számomra nagyon az!-magyaráztam neki.
-Ahha......ööö... figyu. Én most elmegyek zuhanyozni.-mutatott a fürdő felé.
-Megint?-csodálkoztam.
-Igen. Majd jövök!-megfogta a szatyrot és bement a szobájába.
Kezdtem kicsit éhes lenni, ezért csináltam magamnak egy tojásrántottát. Jóízűen megettem, majd bementem a szobámba és bekapcsoltam a notebookomat. Felnéztem Facebookra meg Twitterre, de semmi érdekeset nem találtam. Épp amikor ott tartottam, hogy most kikapcsolom a gépet, apu hívott Skypeon. - Apa angol származású, ezért vele mindig angolul beszélek. Egyébként orvos Budapesten.-
-Szia apa!-köszöntem.
-Szia kicsim!-integetett.- Milyen volt az út?
-Tökéletes. Semmi gond nem volt.-mosolyogtam.
-És milyen a szállás?-érdeklődött.
-A tökéletesnél is tökéletesebb!- mondtam csillogó szemekkel.
-Na mesélj csak!
-Hááát..... várj! Inkább megmutatom.-felálltam és odavittem az ablakhoz a gépet.
Amikor meglátta azt a sok ember a szálloda előtt kikerekedett a szeme. Erre csak nevetni tudtam.
-Mi ez a sok ember?-csodálkozott.
-Nem fogod elhinni, de a One Direction itt szállt meg a hotelban. Ráadásul a mellettünk lévő lakosztályban.-újságoltam, miközben majdnem kicsattantam az örömtől.
-Komoly? Akkor biztos örülsz most.
-Az nem kifejezés! De tudod mi a legjobb?
-Na mondd.
-De ez hétpecsétes titok oké? Senkinek nem mondhatod el! Senkinek!-erre bólintott.- Szóval Cara összefutott Niallal. És Niall elhívta ma este vacsorázni.El tudod ezt hinni?
m
-Woow! Nehezen de el.-mosolygott.- De most mennem kell. Szia!
-Szia apu!
Miután letettük kikapcsoltam a gépet. Pont akkor végzett Cara is a zuhanyzással, szóval átmentem hozzá segíteni neki készülődni. Miután felhúzta a ruháját és kisminkelte magát, megcsináltam a haját.
-Gyönyörű vagy!-jelentettem ki.
-Köszönöm!-mosolygott.-Épp időben. Pont nyolc óra van.
Ekkor kopogtak az ajtón.
*Cara szemszöge*
Éppen kész lettem amikor, kopogtak. Elköszöntem Hollytól és mondtam neki, hogy nem kell megvárni, nyugodtan feküdjön le. De azt mondta, mindenképpen meg akar várni.
-Nagyon szép vagy!-mondta Niall.
-Köszönöm.-kicsit szégyenlős voltam. Nem tudom miért.... Talán a két hatalmas biztonsági őr miatt, akik minket kísértek.
-Bocsi Paulék miatt-biccentett az őrök fele- Csak a kocsiig lesznek velünk.
-Rendben. Elárulod hova megyünk?
-Majd meglátod.- rám kacsintott.-Addig is mesélj magadról.
-Mire vagy kíváncsi?
-Hány éves vagy? Hol születtél? Mióta vagy itt Londonban?
-Hm..... Szóval 19 éves vagyok. Júniusban fejeztem be a gimnáziumot Budapesten. Itt születtem Londonban, de két éves koromban elköltöztünk Magyarországra.
-Várj.. akkor te folyékonyan beszélsz angolul és magyarul?
-Ahogy mondod.-mosolyogtam.
-Nincs is akcentusod.-nevetett.
-Arról már nem én tehetek!-én is nevettem.
-És mióta vagy itt Londonban?-érdeklődött.
-Ma reggel érkeztem a legjobb barátnőmmel, Hollyval.-már lenn voltunk a hallban és én automatikusan a főbejárat fele vettem az irányt, de Niall megfogta a kezem és elfordított a másik irányba.
-A személyzeti bejáratot használjuk, hogy ne támadjanak le a rajongók.-magyarázta, mert látta, hogy értetlenül nézek.
-Oké..... Bocsi, de ez még kicsit új nekem.-mentegetőztem.
-Majd megszokod.-kacsintott.
"Majd megszokom" Ezek szerint több ilyen is lesz?
Az őrök kinyitották nekünk a hátsó bejáratot, ami előtt egy nagy fekete autó parkolt sötétített üveggel.
-Gyere! Szállj be!-utasított kedvesen Niall, és kinyitotta nekem az anyósülés felőli ajtót.
-Köszönöm.-mondtam. Becsukta, majd ő is beszállt.
-Végre kettesben vagyunk.-jelentette ki mosolyogva.- Örülök, hogy eljöttél velem.-olyan aranyosan nézett rám a kék szemeivel.- De kérdezhetek valamit?
-Persze.-mosolyogtam.
-Kinek mondtad el, hogy most velem vagy?
-Nyugi. Csak Holly tud róla.
-Köszönöm!
-Mit?-nem értettem mit köszön meg, mert nem csináltam semmit.
-Azt, hogy ilyen vagy. Hogy nem kürtölted rögtön szét.
-Ez csak természetes volt számomra.... nem szeretnék holnap az újságok címlapján szerepelni!
-Én meg azt nem szeretném, hogy neked rossz legyen. Na itt is vagyunk.-leállította a motort. -Gyere!-kiszállt.
Én is követtem a példáját. Akkor láttam, hogy egy város melletti tisztáson vagyunk.
-Mit csinálunk itt?-kíváncsiskodtam.
-Beszélgetünk, sétálgatunk meg piknikezünk. Ez a kedvenc helyem. Mindig ide jövök ha egyedül akarok lenni. Gondoltam ez megfelelõ hely ahhoz, hogy ne zavarjanak minket a rajongók és a fotósok. Remélem megfelel.-mosolygott.
-Tökéletesen! És nagyon-nagyon örülök neki, hogy itt lehetek!
-Én is örülök, hogy itt vagy velem!-szorosan meglölelt.-Nagyon kedvellek.-suttogta a fülembe.
-Én is nagyon kedvellek. Nagyon kedves vagy.
-Ennek örülök, hogy így gondolod. Gyere! Üljünk le!-leterített egy pokrócot a földre és ráült.
Követtem a példáját. Azt este többi része nagyon jól telt. Beszélgettünk ,ettünk.... Ki hinné, hogy egy emberbe ennyi étel belefér... Holly mondta, hogy sokat eszik Niall, de hogy ennyit?! Miután megettünk, mindet amit hozott, énekelt nekem.
-Nincs kedved sétálni egyet a parton?-kérdezte.
-Minek a partján?
-Itt van mellettünk a Temze.-felállt mellõlem és engem is felsegített.
-Akkor menjünk.-mosolyogtam.-Amúgy milyen zenéket szeretsz?
-Nagyon sok van amit szeretek!-nevetett.-És neked mi a véleményed a mi bandánkról?
-Nem mondom, hogy rajongó vagyok, de a zenéteket szeretem.-kacsintottam.
-Annak azért örülök.-vállamra tette kezét, és így sétáltunk tovább a parton.-Van kedved holnap délután átjönni hozzánk?A saját házunkba.
-Persze. Szívesen elmegyek.-válaszomra megsimogatta a vállamat. Egy darabig csendben sétáltunk, de az egyik bokor mellett észrevettem egy embert egy fényképezőgéppel.
-Niall! Szerintem mennünk kéne!-jelentettem ki.
-Miért?- kérdezte értetlenül.
-Nézz oda!-biccentettem a fejemmel a fotós felé.
-A rohadt életbe! Ezek már sosem hagynak békén! Gyere Cara!Siessünk! Itt a pulcsim. Takard el vele az arcod.
-Minek?
-Hogy ne legyél holnap címlapon!- odanyomta a kezembe a pulóverét.
Gyorsan belebújtam és feltettem a kapucnit. Gyorsan megfordultunk és majdnem futólépésben indultunk vissza az autóhoz.
Már majdnem odaértünk a tisztáshoz, amikor egy újabb fotós került elő, és a vakut belevillantotta a szemünkbe. Rögtön megpróbáltam eltakarni az arcom, bár ehhez már kicsit késő volt.
-Siessünk!-kértem Niallt. Erre ő egy nem túl finom mozdulattal arréb lökte a fotóst.
Jobban magához fogott és sietősebbre vette a tempót. A hátunk mögött még így is villant párszor a vaku...
Frankó. Már előre látom: Niall Horannak új barátnője van!
Gyorsan beültem a kocsiba. Niall is követtem a példám.
-Most már leveheted a kapucnit. Nem látnak be.-jelentette ki kissé mérgesen miközben beindította az autót.-Nagyon sajnálom.- mentegetőzött.
- Nem a te hibád volt. Csak kíváncsi vagyok, hogy hogyan találtak ránk..
-Mindig, mindenhova követnek..... Bocsánat, hogy ezzel kellemetlenséget okoztam neked!
-Nem kell bocsánatot kérned!- megsimogattam a kezét.- Mint már mondtam, nem a te hibád volt.
-Eltekintve ettől a dologtól, én nagyon jól éreztem magam veled.-mosolygott.
-Én is.
-Holnap reggel már elmegyünk a hotelből. SMS-ben átküldöm a címünket oké?
-Oks. Hol megyünk be?
-Felőlem mehetünk a főbejáraton is, rólam tudják, hogy hol tartózkodom.
-Felőlem is.-mosolyogtam.
-Sajnálom, hogy most miattam vagy ilyen helyzetben.-mentegetőzött megint.
-Ne sajnálj semmit!-mondtam kedvesen.- Mutatkozhatunk együtt nem? Végül is barátok vagyunk-kacsintottam.
-Igen.-mosolygott. De láttam a szemében, hogy reméli, ez majd több lesz barátságnál.-Itt is vagyunk.-kiszállt, majd megkerülte a kocsit és kinyitotta nekem az ajtót.
-Köszönöm.-mondtam mosolyogva. Örültem nagyon, hogy nem szégyell engem.Bár miért is tenné?
Pár másodperc múlva egy csapat rajongó észrevett minket és körbeálltak.
Csináltak pár fotót Niallel, megkérdezték hogy van, stb.... Majd hál' Istennek jött Paul, és utat tört nekünk.
Niall megfogta a csuklóm és maga után húzott a tömegben, nehogy elhagyjon.
A hall is tele volt rajongókkal. Itt is lementek a szokásos fotózkodások.
Én féllreálltam Paul mellé, hogy ne zavarjak. Csendben álltam egy helyben és vártam, hogy mehessünk.
-Szia!-szólított le egy lány.
-Szia.-köszöntem.
-Te Niall barátnője vagy?-na erre most mit válaszoljak.Szerintem az lesz a legjobb, ha most csendben elmegyek.
-Bocsi mennem kell.-válaszoltam közömbösen és otthagytam. Odasétáltam Niallhoz.-Felmegyek a lakosztályunkba. Ha gondolod majd gyere át.-integettem majd beszálltam a liftbe.
-Mi a fene?-fordult meg meglepetten Cara, mire kattant megint a gép.-Gyere Holly menjünk gyorsan!-mondta magyarul, majd megfogta a csuklóm és magával húzott.
Gyorsan becsukta az ajtót mögöttünk és kulcsra zárta.
-Cara!-szóltam.
-Hm?-letette a szatyrot.
-Ez mi a fene volt?
-Mármint?-értetlenkedett.
-Ez az egész.... Hogy kerültél oda Niallhoz?
-Öööö.... furi story..-húzta az agyam.
-Ember bökd már ki!-nevettem.
-Hét ugye kimentem, hogy megkeressem a ruhám. Meg is találtam. Éppen lehajoltam ó, hogy felvegyem, de közben ő is lehajolt érte és ő volt a gyorsabb. Az ez utáni rész annyira nem érdekes.... Na a lényeg az, hogy ma este randim van vele.-örvendezett.
-Ez most komoly?-Úristen! A legjobb barátnőm egy világsztárral randizik!- Ez nagyon jó! És tudod már, hogy mit fogsz felvenni?
-Gondoltam talán felvehetném azt amin ma vettem.-tűnődött. Aztán elkezdett csörögni a telefonja és angolul szólt bele.-Szia nagyi! Bocsi, de ma nem tudunk átmenni. Közbejött valami. De holnap délelőtt meglátogatlak titeket! Megígérem! Puszi. Szia.-letette.
-Szóval itthon maradunk.-jelentettem ki.
-Igen. De ki sem tudnánk menni.-nevetett.- Ami viszont a legrosszabb, hogy mint láttuk páran tudják már, hogy melyik szobában szálltak meg a fiúk.
-Ja... de olyan hihetetlen, hogy a mellettünk lévő lakosztályban vannak. Legalább is számomra nagyon az!-magyaráztam neki.
-Ahha......ööö... figyu. Én most elmegyek zuhanyozni.-mutatott a fürdő felé.
-Megint?-csodálkoztam.
-Igen. Majd jövök!-megfogta a szatyrot és bement a szobájába.
Kezdtem kicsit éhes lenni, ezért csináltam magamnak egy tojásrántottát. Jóízűen megettem, majd bementem a szobámba és bekapcsoltam a notebookomat. Felnéztem Facebookra meg Twitterre, de semmi érdekeset nem találtam. Épp amikor ott tartottam, hogy most kikapcsolom a gépet, apu hívott Skypeon. - Apa angol származású, ezért vele mindig angolul beszélek. Egyébként orvos Budapesten.-
-Szia apa!-köszöntem.
-Szia kicsim!-integetett.- Milyen volt az út?
-Tökéletes. Semmi gond nem volt.-mosolyogtam.
-És milyen a szállás?-érdeklődött.
-A tökéletesnél is tökéletesebb!- mondtam csillogó szemekkel.
-Na mesélj csak!
-Hááát..... várj! Inkább megmutatom.-felálltam és odavittem az ablakhoz a gépet.
Amikor meglátta azt a sok ember a szálloda előtt kikerekedett a szeme. Erre csak nevetni tudtam.
-Mi ez a sok ember?-csodálkozott.
-Nem fogod elhinni, de a One Direction itt szállt meg a hotelban. Ráadásul a mellettünk lévő lakosztályban.-újságoltam, miközben majdnem kicsattantam az örömtől.
-Komoly? Akkor biztos örülsz most.
-Az nem kifejezés! De tudod mi a legjobb?
-Na mondd.
-De ez hétpecsétes titok oké? Senkinek nem mondhatod el! Senkinek!-erre bólintott.- Szóval Cara összefutott Niallal. És Niall elhívta ma este vacsorázni.El tudod ezt hinni?
-Szia apu!
Miután letettük kikapcsoltam a gépet. Pont akkor végzett Cara is a zuhanyzással, szóval átmentem hozzá segíteni neki készülődni. Miután felhúzta a ruháját és kisminkelte magát, megcsináltam a haját.
-Gyönyörű vagy!-jelentettem ki.
-Köszönöm!-mosolygott.-Épp időben. Pont nyolc óra van.
Ekkor kopogtak az ajtón.
*Cara szemszöge*
Éppen kész lettem amikor, kopogtak. Elköszöntem Hollytól és mondtam neki, hogy nem kell megvárni, nyugodtan feküdjön le. De azt mondta, mindenképpen meg akar várni.
-Nagyon szép vagy!-mondta Niall.
-Köszönöm.-kicsit szégyenlős voltam. Nem tudom miért.... Talán a két hatalmas biztonsági őr miatt, akik minket kísértek.
-Bocsi Paulék miatt-biccentett az őrök fele- Csak a kocsiig lesznek velünk.
-Rendben. Elárulod hova megyünk?
-Majd meglátod.- rám kacsintott.-Addig is mesélj magadról.
-Mire vagy kíváncsi?
-Hány éves vagy? Hol születtél? Mióta vagy itt Londonban?
-Hm..... Szóval 19 éves vagyok. Júniusban fejeztem be a gimnáziumot Budapesten. Itt születtem Londonban, de két éves koromban elköltöztünk Magyarországra.
-Várj.. akkor te folyékonyan beszélsz angolul és magyarul?
-Ahogy mondod.-mosolyogtam.
-Nincs is akcentusod.-nevetett.
-Arról már nem én tehetek!-én is nevettem.
-És mióta vagy itt Londonban?-érdeklődött.
-Ma reggel érkeztem a legjobb barátnőmmel, Hollyval.-már lenn voltunk a hallban és én automatikusan a főbejárat fele vettem az irányt, de Niall megfogta a kezem és elfordított a másik irányba.
-A személyzeti bejáratot használjuk, hogy ne támadjanak le a rajongók.-magyarázta, mert látta, hogy értetlenül nézek.
-Oké..... Bocsi, de ez még kicsit új nekem.-mentegetőztem.
-Majd megszokod.-kacsintott.
"Majd megszokom" Ezek szerint több ilyen is lesz?
Az őrök kinyitották nekünk a hátsó bejáratot, ami előtt egy nagy fekete autó parkolt sötétített üveggel.
-Gyere! Szállj be!-utasított kedvesen Niall, és kinyitotta nekem az anyósülés felőli ajtót.
-Köszönöm.-mondtam. Becsukta, majd ő is beszállt.
-Végre kettesben vagyunk.-jelentette ki mosolyogva.- Örülök, hogy eljöttél velem.-olyan aranyosan nézett rám a kék szemeivel.- De kérdezhetek valamit?
-Persze.-mosolyogtam.
-Kinek mondtad el, hogy most velem vagy?
-Nyugi. Csak Holly tud róla.
-Köszönöm!
-Mit?-nem értettem mit köszön meg, mert nem csináltam semmit.
-Azt, hogy ilyen vagy. Hogy nem kürtölted rögtön szét.
-Ez csak természetes volt számomra.... nem szeretnék holnap az újságok címlapján szerepelni!
-Én meg azt nem szeretném, hogy neked rossz legyen. Na itt is vagyunk.-leállította a motort. -Gyere!-kiszállt.
Én is követtem a példáját. Akkor láttam, hogy egy város melletti tisztáson vagyunk.
-Mit csinálunk itt?-kíváncsiskodtam.
-Beszélgetünk, sétálgatunk meg piknikezünk. Ez a kedvenc helyem. Mindig ide jövök ha egyedül akarok lenni. Gondoltam ez megfelelõ hely ahhoz, hogy ne zavarjanak minket a rajongók és a fotósok. Remélem megfelel.-mosolygott.
-Tökéletesen! És nagyon-nagyon örülök neki, hogy itt lehetek!
-Én is örülök, hogy itt vagy velem!-szorosan meglölelt.-Nagyon kedvellek.-suttogta a fülembe.
-Én is nagyon kedvellek. Nagyon kedves vagy.
-Ennek örülök, hogy így gondolod. Gyere! Üljünk le!-leterített egy pokrócot a földre és ráült.
Követtem a példáját. Azt este többi része nagyon jól telt. Beszélgettünk ,ettünk.... Ki hinné, hogy egy emberbe ennyi étel belefér... Holly mondta, hogy sokat eszik Niall, de hogy ennyit?! Miután megettünk, mindet amit hozott, énekelt nekem.
-Nincs kedved sétálni egyet a parton?-kérdezte.
-Minek a partján?
-Itt van mellettünk a Temze.-felállt mellõlem és engem is felsegített.
-Akkor menjünk.-mosolyogtam.-Amúgy milyen zenéket szeretsz?
-Nagyon sok van amit szeretek!-nevetett.-És neked mi a véleményed a mi bandánkról?
-Nem mondom, hogy rajongó vagyok, de a zenéteket szeretem.-kacsintottam.
-Annak azért örülök.-vállamra tette kezét, és így sétáltunk tovább a parton.-Van kedved holnap délután átjönni hozzánk?A saját házunkba.
-Persze. Szívesen elmegyek.-válaszomra megsimogatta a vállamat. Egy darabig csendben sétáltunk, de az egyik bokor mellett észrevettem egy embert egy fényképezőgéppel.
-Niall! Szerintem mennünk kéne!-jelentettem ki.
-Miért?- kérdezte értetlenül.
-Nézz oda!-biccentettem a fejemmel a fotós felé.
-A rohadt életbe! Ezek már sosem hagynak békén! Gyere Cara!Siessünk! Itt a pulcsim. Takard el vele az arcod.
-Minek?
-Hogy ne legyél holnap címlapon!- odanyomta a kezembe a pulóverét.
Gyorsan belebújtam és feltettem a kapucnit. Gyorsan megfordultunk és majdnem futólépésben indultunk vissza az autóhoz.
Már majdnem odaértünk a tisztáshoz, amikor egy újabb fotós került elő, és a vakut belevillantotta a szemünkbe. Rögtön megpróbáltam eltakarni az arcom, bár ehhez már kicsit késő volt.
-Siessünk!-kértem Niallt. Erre ő egy nem túl finom mozdulattal arréb lökte a fotóst.
Jobban magához fogott és sietősebbre vette a tempót. A hátunk mögött még így is villant párszor a vaku...
Frankó. Már előre látom: Niall Horannak új barátnője van!
Gyorsan beültem a kocsiba. Niall is követtem a példám.
-Most már leveheted a kapucnit. Nem látnak be.-jelentette ki kissé mérgesen miközben beindította az autót.-Nagyon sajnálom.- mentegetőzött.
- Nem a te hibád volt. Csak kíváncsi vagyok, hogy hogyan találtak ránk..
-Mindig, mindenhova követnek..... Bocsánat, hogy ezzel kellemetlenséget okoztam neked!
-Nem kell bocsánatot kérned!- megsimogattam a kezét.- Mint már mondtam, nem a te hibád volt.
-Eltekintve ettől a dologtól, én nagyon jól éreztem magam veled.-mosolygott.
-Én is.
-Holnap reggel már elmegyünk a hotelből. SMS-ben átküldöm a címünket oké?
-Oks. Hol megyünk be?
-Felőlem mehetünk a főbejáraton is, rólam tudják, hogy hol tartózkodom.
-Felőlem is.-mosolyogtam.
-Sajnálom, hogy most miattam vagy ilyen helyzetben.-mentegetőzött megint.
-Ne sajnálj semmit!-mondtam kedvesen.- Mutatkozhatunk együtt nem? Végül is barátok vagyunk-kacsintottam.
-Igen.-mosolygott. De láttam a szemében, hogy reméli, ez majd több lesz barátságnál.-Itt is vagyunk.-kiszállt, majd megkerülte a kocsit és kinyitotta nekem az ajtót.
-Köszönöm.-mondtam mosolyogva. Örültem nagyon, hogy nem szégyell engem.Bár miért is tenné?
Pár másodperc múlva egy csapat rajongó észrevett minket és körbeálltak.
Csináltak pár fotót Niallel, megkérdezték hogy van, stb.... Majd hál' Istennek jött Paul, és utat tört nekünk.
Niall megfogta a csuklóm és maga után húzott a tömegben, nehogy elhagyjon.
A hall is tele volt rajongókkal. Itt is lementek a szokásos fotózkodások.
Én féllreálltam Paul mellé, hogy ne zavarjak. Csendben álltam egy helyben és vártam, hogy mehessünk.
-Szia!-szólított le egy lány.
-Szia.-köszöntem.
-Te Niall barátnője vagy?-na erre most mit válaszoljak.Szerintem az lesz a legjobb, ha most csendben elmegyek.
-Bocsi mennem kell.-válaszoltam közömbösen és otthagytam. Odasétáltam Niallhoz.-Felmegyek a lakosztályunkba. Ha gondolod majd gyere át.-integettem majd beszálltam a liftbe.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)



